Telepített és felújított gyepek, parlagok összehasonlító botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálata
Schlagwörter:
parlag, relatív ökológiai mutatók, takarmányérték, gyeptermés, Pignatti életforma-spektrumAbstract
Vizsgálataink során az eltérő hasznosítású visszagyepesített legelők botanikai összetétele és gyepgazdálkodási értéke közötti összefüggést kerestük. Mintaterületünk a Zámolyi-medencében található páskomi legelő 260 ha-os területe, melynek 2012 májusában mértük fel a vegetációját. A terület egyik fele parlag, amelyet 20 éve felülvetettek, de azóta nem történt kezelés. A másik felét 2009-ben egymással párhuzamos lejtőirányú sávokban 5 különböző módszerrel gyepesítettek vissza, majd 2011-ig kaszáltak. Minden gyeptípusban 7-7 cönológia felvételt készítettünk, ahol a mintaterületekben előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a legelő visszagyepesítési típusai és a kaszálás milyen hatással volt a legelő botanikai összetételére és ennek milyen hatása lehet a gyepgazdálkodási értékekre. Az azonos környezeti tényezők hasonló módon jelennek-e meg a gyep életforma összetételében, a fajok ökológiai tényezőiben.
Az eredmények azt mutatják, hogy a különböző gyeptelepítési módszerek közül a szénaráhordásos módszer volt a legjobb, az így kialakított gyep hasonlít leginkább a természetes állapotú referencia gyepekhez. Tehát a természetbarát és gazdasági szempontból is jelentős haszon eléréséhez ez a vizsgált telepítési mód a legmegfelelőbb.
Literaturhinweise
Bakker, J. P. (1978): Changes in salt-marsh vegetation as a result of grazing and mowing- a five-year study of permanent plots. Vegetatio, 38(2) 77–87. https://doi.org/10.1007/BF00052038
Bakker, J. P. (1989): Nature Management by Grazing and Cutting. In: Vegetation Dynamics. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp. 91–185. https://doi.org/10.1007/978-94-009-2255-6
Balázs, F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológia alapján. Agrártudomány, 1(1) 26–35.
Bartha, S., Dancza, I., Házi, J., Horváth, A., Margóczi, K., Molnár, Cs., Molnár, Zs., Óvári, M., Purger, D., Schmidt, D. (2010): A parlagszukcesszió állandó és változó jellegzetességei. In: Molnár, Cs., Molnár, Zs., Varga, A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit Isten csak jókedvében teremt” (selection from the first 13 MÉTA field guides: 2003–2009), MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 480–482.
Bobbink, R., Durink, H., Schreurs, J., Willems, J., Zielman, R. (1978): Effects of selective clipping and mowing time on species diversity in chalk grassland. Folia Geobotanica and Phytotaxonomica, 22(4) 363–376. https://doi.org/10.1007/BF02853233
Bobbink, R., Willems, J. H. (1991): Impact of different cutting regimes on the performance of Brachypodium pinnatum in Dutch Chalk Grassland. Biological Conservation, 56(1) 1–21. https://doi.org/10.1016/0006-3207(91)90085-N
Borhidi, A. (1997): Gondolatok és kételyek: Az Ősmátra elmélet. Studia Phytologica Jubilaria, Pécs, pp. 161–188.
Catorci, A., Gatti, R., Vitanzi, A. (2006): Relationship between phenology and above-ground phytomass in a grassland community in central Italy. In: Gafta, D., Akeroyd, J. R. (eds.): Nature conservation: Concept and Practice, Springer-Verlag, Berlin Heidelberg.
Catorci, A., Cesaretti, S., Marchetti, P. (eds.) (2007a): Vocazionalità del territorio della Comunità Montana di Camerino per la produzione di biomasse solide agro-forestali ad uso energetico. L’uomo e l’ambiente 47. Tipografia Arte Lito, Camerino.
Catorci, A., Gatti, R., Ballelli, S. (2007b): Studio fitosociologico della vegetazione delle praterie montane dell’Appennino maceratese. – Braun-Blanquetia, 42. 101–144.
Catorci, A., Cesaretti, S., Gatti, R. (2009): Biodiversity conservation: geosynphytosociology as a tool of analysis and modelling of grassland systems. Hacquetia, 8(2) 129–146. https://doi.org/10.2478/v10028-009-0010-2
Cramer, V. A, Hobbs, R. J. (Eds.). (2007): Old fields: dynamics and restoration of abandoned farmland. Island Press.
Deák, B., Tóthmérész, B. (2007): A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában (Effect of cutting on a Bolboschoenetum maritimi eleochariosum association in the Nyirőlapos Hortobágy). Természetvédelmi Közlemények, 13. 179–186.
Donath, T., Bissels, S., Hölzel, N., Otte, A. (2007): Large scale application of diaspore transfer with plant material in resoration practice - Impact of seed and microsite limitation. Biological Conservation, 138(1–2) 224–234. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2007.04.020
Dövényi, Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájaink a katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. MTA FKI, Budapest, 876.
Fenner, M., Palmer, L. (1998): Grassland management to promote diversity: creation of patchy sward by mowing and fertiliser regimes. Field Studies, 9. 313–324.
Házi, J., Bartha, S., Szentes, Sz., Penksza, K. (2011): Seminatural grassland management by mowing of Calamagrostis epigejos in Hungary. Plant Biosystem, 145(3) 699–707. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601339
Házi, J., Szentes, Sz., Tóth, A., Wichmann, B., Bartha, S. (2012): A kaszálás, mint a löszgyep természetvédelmi kezelési lehetősége; a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) visszaszorítására tett kezeléssorozat tapasztalatai. Tájökológiai Lapok, 10(2) 393–404. https://doi.org/10.56617/tl.3807
Hölzel N., Otte A. (2003): Restoration of a species-rich flood meadow by topsoil removal and diaspore transfer with plant material. Applied Vegetation Science, 6(2) 131–140. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2003.tb00573.x
Horváth, A., Szemán, L., Bartha, S., Virágh, K., Bölöni, J., Fülöp, Gy., Rév, Sz. (2009): A természetbarát visszagyepesítés technológiai lehetőségei. Gyepgazd. Közl., 6(1–2) 19–27. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10330
Jongepierová, I., Mitchley, J., Tzanopoulos, J. (2007): A field experiment to recreate species rich hay meadows using regional seed mixtures. Biological Conservation, 139. 297–305.
Kenéz, Á., Szemán, L., Szabó, M., Saláta, D., Malatinszky, Á., Penksza, K., Breuer, L. (2007): Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Tájökológiai Lapok, 5(1) 35–41. https://doi.org/10.56617/tl.4361
Kiss, T., Lévai, P., Ferencz, Á., Szentes, Sz., Hufnagel, L., Nagy, A., Balogh, Á., Pintér, O., Saláta, D., Házi, J, Tóth, A., Wichmann, B., Penksza, K. (2011): Change of composition and diversity of species and grassland management between different grazing intensity - in Pannonian dry and wet grasslands. Applidied Ecology and Environmental Research, 9(3) 197–230. https://doi.org/10.15666/aeer/0903_197230
Klapp, E., Boeker, P., König, F., Stählin, A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2. 38–40.
Klimek, S., Gen. Kemmermann, A. R., Hofmann, M., Isselstein, J. (2007): Plant species richness and composition in managed grasslands: The relative importance of field management and environmental factors. Biological Conservation, 134(4) 559–570. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.09.007
Lepš, J. (1999): Nutrient status, disturbance and competition: an experimental test of relationships in a wet meadow copy. Journal of Vegetation Science, 10(2) 219–230. https://doi.org/10.2307/3237143
Makedos, I. D., Papanastasis, V. P. 1996: Effect of NP fertilisation and grazing intensity on species composition and herbage production in a Mediterranean Grassland and land use system. 16th EGF Meeting 1. 103–108.
Margóczi, K., Fehér, M., Hrtyan, M., Gradzikiewicz, M. (2009): Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában. Természetvédelmi Közlemények, 15. 182–192.
Mijnsbrugge, V. K., Bischoff, A., Smith, B. (2010): A question of origin: Where and how to collect seed for ecological restoration. Basic and Applied Ecology, 11(4) 300–311. https://doi.org/10.1016/j.baae.2009.09.002
Szabó, M., Kenéz, Á., Saláta, D., Malatinszky, Á., Penksza, K., Breuer, L. (2007): Természetvédelmi-gyepgazdálkodási célú botanikai vizsgálatok a pénzesgyőri-hárskúti hagyásfás legelőn. Tájökológiai Lapok, 5(1) 27–34. https://doi.org/10.56617/tl.4360
Penksza, K., Tasi, J., Szentes, Sz., Centeri, Cs. (2008): Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6(1–2) 47–53. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10334
Pignatti, S. (2005): Valori di bioindicazione delle piante vascolari della flora d’Italia. – Braun-Blanquetia, 39. 1–97.
Pullin, A. S., Báldi, A., Can, O. E., Dieterich, M., Kati, V., Livoreil, B., Lövei, G., Mihók, B., Nevin, O., Selva, N., Sousa-Pinto, I. (2009): Conservation focus on Europe: Major conservation policy issues that need to be informed by conservation science. Conservation Biology, 23(4) 818–824. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2009.01283.x
Purgar, D. D., Šindrak, Z., Vokurga, A., Primorac, A., Bolarič, S. (2008): Soil assessment based on botanical composition on habitats of autochtronous pupulations of red clover (Trifolium pratense L.) Cereal Research Communications, 36. 1727–1730.
Pywell, R. F., Bullock, J. M., Hopkins, A., Walker, K. J., Sparks, T.H., Burke, M. J. W., Peel, S. (2002): Restoration of species-rich grassland on arable land: assessing the limiting processes using a multi-site experiment. Journal of Applied Ecology, 39(2) 294–309. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x
Rasran, L., Vogt, K., Jensen, K. (2006): Seed content and conservation evaluation of hay material of fen grasslands. Journal for Nature Conservation, 14(1) 34–45. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2005.08.002
Ruprecht, E. (2000): A propagulum-limitáció szerepe a szukcesszióban. Acta Biol. Debrecina, 11(1) 298.
Ruprecht, E. (2006): Successfully recovered grassland: a promising example from Romanian old-fields. Restoration Ecology, 14(3) 473–480. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2006.00155.x
Sneath, P. H. A. (1957): "The application of computers to taxonomy". Journal of General Microbiology, 17(1) 201–226. https://doi.org/10.1099/00221287-17-1-201
Soó, R. (1964): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémia Kiadó, Budapest.
Steiner, J. J., Grabe, D. F. (1986): Sheep grazing effects on subterranean clover (Trifolium subterraneum) Development and seed production in western Oregon (USA). Crop Science, 26(2) 367–372. https://doi.org/10.2135/cropsci1986.0011183X002600020032x
Steinshamn, H., Gronmyr, F., Tweit, H. (2001): Seasonal changes in botanical composition o fan organically managed pasture. International Occusional Symposium of the European Grassland Federation. Organie Grassland Farming, Wirzenhausen.
Szemán, L. (2003a): Parlag gyepek javítása. Gyepgazdálkodási Közlemények, 1(1–2) 42–45. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10506
Szemán, L. (2003b): Ökológiai gyepgazdálkodás. A NAKP „B” kötete, Budapest-Gödöllő.
Szentes, Sz., Penksza, K., Tasi, J., Malatinszky, Á. (2008): A legeltetés természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és a Káli medencében. AWETH, 4(2) 829–835.
Szentes, Sz., Wichmann, B., Házi, J., Tasi, J., Penksza, K. (2009a): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok, 7(2) 11–20. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Szentes, Sz., Tasi, J., Házi, J., Penksza, K. (2009b): A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi legeltetési idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7(1–2) 65–72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275
Szentes, Sz., Sutyinszki, Zs., Szabó, G., Zimmermann, Z., Házi, J., Wichmann, B., Hufnágel, L., Penksza, K., Bartha, S. (2012): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Cent. Eur. J. Biol., 7(6) 1055–1065. https://doi.org/10.2478/s11535-012-0101-9
Tóthmérész, B. (1995): Comparison of different methods for diversity ordering. – Journal of Vegetation Science, 6(2) 283–290. https://doi.org/10.2307/3236223
Török, P., Deák, B., Vida, E., Lontay, L., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. (2008a): Tájléptékű gyeprekonstrukció löszös és szikes fűmagkeverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén. Botanikai Közlemények, 95(1–2) 115–125.
Török, P., Kelemen, A., Valkó, O., Deák, B., Lukács, B., Tóthmérész, B. (2011): Lucerne-dominated fields recover native grass diversity without intensive management actions. Journal of Applied Ecology., 48(1) 257–264. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2010.01903.x
Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. (2010): Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation, 143(3) 806–812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Valkó, O., Vida, E., Kelemen, A., Török, P., Deák, B., Miglécz, T., Lengyel, Sz.,Tóthmérész, B. (2010): Gyeprekonstrukció napraforgó- és gabonatáblák helyén alacsony diverzitású magkeverék vetésével. Tájökológiai Lapok, 8(1) 53–64. https://doi.org/10.56617/tl.3958
Vida, E., Török, P., Deák, B., Tóthmérész, B. (2008): Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. Botan. Közlem., 95(1–2) 115–125.
Zimmermann, Z. Szabó, G., Bartha, S., Szentes, Sz., Penksza, K. (2011): Juhlegeltetés hatásainak természetvédelmi célú vizsgálata legelt és művelésből kivont gyepek növényzetére AWETH, 7(3) 234–262.
Zólyomi, B. (1942): A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Bot. Közlem., 39(5) 209–231.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2014 Uj Boglárka, Juhász Lajos, Szemán László, Ifj. Viszló Levente, Penksza András, Szentes Szilárd, Házi Judit, Sutyinszki Zsuzsanna, Tóth Andrea, Penksza Károly
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
