Az ürgepopulációk területválasztásának vizsgálata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben

Autor/innen

  • Katalin Kordás Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Tamás Nagy Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.
  • Gábor Turcsányi Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Tibor Vámos Szegedi Egyetem, Klimatológiai és Tájökológiai Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.
  • Csaba Centeri Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

Schlagwörter:

ürge, Spermophilus citellus, gyepkezelés, területválasztás, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

Abstract

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe 2007-ben telepítettek vissza egy ürgeállományt. A bemutatott tanulmány ismerteti az ürgék területválasztását befolyásoló tényezőket. A 20 mintavételi kvadrátban végzett botanikai felmérés bebizonyította, hogy mind a közepesen leromlott löszgyepen, mind a leromlott, jellegtelen gyepen megtalálhatóak az állatok. A limitáló tényezők között említhető a megfelelő mennyiségű pillangós és egyéb kétszikű tápláléknövény hiánya. Az állatok olyan területeken nem fordultak elő, ahol jelentős részeket borított a mezei iringó (Eryngium campestre). Kisebb egyedsűrűségben voltak jelen az átlagosnál magasabb, illetve a nagyon lerágott, alacsony növényzetű területeken. Több kvadrát adatai nem mutattak egyértelmű okot az ürgék hiányára, ezért végeztünk szúróbotos talajmintavételt is az okok megtalálására. A mintákból megállapítható volt, hogy bár a terület talajai általában megfelelőek az ürgék járatainak építéséhez, több mintában kötöttebb, agyagosabb szintek is kialakultak, mely korlátozta az ürgék előfordulását. Gyepgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy az ürgék nem érzékenyek a területkezelés módjára. Megmaradtak a csak géppel kezelt területen ugyanúgy, mint a legeltetéssel hasznosítottakon. Vélhetően a legelő állat faja sem befolyásolja az ürgék jelenlétét, annál inkább fontos a megfelelő állatlétszámmal végzett legeltetés.

Autor/innen-Biografie

  • Katalin Kordás, Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelezőszerző
    kordaskati@gmail.com

Literaturhinweise

Altbäcker, V., Nyéki, O., Kertész, M. (2005): The Bugac rabbit project. Part 2: The distribution of rabbit warrens, nestholes and dunghills in Bugac Juniper forest, Hungary. J. Mammal., (kézirat).

Ángyán J., Tardy J., Vajnáné M. A. (2003): Védett és érzékeny területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 68 p.

Ángyán J., Menyhért Z. (2004): Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet és tájgazdálkodás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 559 p.

Ángyán J. (2008): Mezőgazdálkodási stratégiák. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, 128 p.

Bakonyi G. (2003): Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 536–565 pp.

Bartha S., Lendvai G., Molnár E. (1991): A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet száraz gyepterületeinek bejárása, előzetes ökológiai állapotfelmérése és fiziognómiai minősítése. Vácrátót. (kézirat)

Borhidi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai mérőszámai, Pécs

Fekete G., Virágh K. (1982): Vegetációdinamikai kutatások és a gyepek degradációja. MTA Biol. Oszt. Közlem. 25. 415–420. pp.

Hahn I. (2008): A Baksi-puszta Natura 2000 terület élőhelytérképezése. Eötvös Lóránt Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék. Budapest. (kézirat)

Heschl, A. (1993): On the ontogeny of seed harvesting techniques in free ranging ground squirrels. Behaviour, 125. 39–50. https://doi.org/10.1163/156853993X00173

Hoffmann, I., Millesi, E., Huber, S., Everts, L. G., Dittami, J. P. (2003): Population dynamics of European ground squirrels (Spermophilus citellus) in a suburban area. J. Mammal., 84(2) 615–626. https://doi.org/10.1644/1545-1542(2003)084<0615:PDOEGS>2.0.CO;2

Hut, R. A. (2001): Natural entrainment of circadian systems: a study in the diurnal ground squirrel (Spermophilus citellus). Ph.D. dissertation, Rijksuniversiteit Groningen, Groningen, Netherlands

Hut, R. A., van Oort, B. E. H., Daan S. (1999): Natural entrainment without dawn and dusk: the case of the European ground squirrel (Spermophilus citellus). Journal of Biological Rythms, 14(4) 290–299. https://doi.org/10.1177/074873099129000704

Katona K. (1997): Az ürge (Citellus citellus) mikrohabitat használata Bugacpusztán. Szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Etológia Tanszék, Göd. 47 p.

Kelemen J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. 387 p.

Kis J., Váczi O., Katona K., Altbäcker V. (1998): A növényzet magasságának hatása a cinegési ürgék élőhelyválasztására. Termvéd. Közl., 7. 117–123.

Kiss J. B. (1999): Az ürge „földhözragadt mókus”. Erdélyi Nimród 1. évfolyam, 5. szám

Koósz B. (2002): Az ürge (Spermophilus citellus) táplálékválasztása eltérő kezelésű élőhelyeken. Diplomamunka. Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék Viselkedésökológiai Kutatócsoport. 35 p.

Kordás, K. (2009): Különböző módon kezelt gyepek és ürgepopulációik vizsgálata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben. TDK dolgozat, Szent István Egyetem, 61 p.

Kovács L. (2001): Az emberi tevékenység szerepe a táj fejlődésében a Körösszögben. Földrajzi Konferencia, Szeged, 1 p.

Krystufek, B. (1993): European Sousliks (Spermophilus citellus, Rodentia, Mammalia) of Macedonia. Scopolia, 30. 1–19.

Kun A. (1998): Száraz gyepek Magyarországon. 27 p. in Kiszel V. (1998): Természetvédelem területhasználók számára. Göncöl Alapítvány, Vác

Lagaria, A., Youlatos, D. (2006): Anatomical correlates to scratch digging in the forelimb of European ground squirrels (Spermophilus citellus). Journal of Mammalogy, 87(3) 563–570. https://doi.org/10.1644/05-MAMM-A-251R1.1

Milessi, E., Strijkstra, M. A., Hoffmann, E., Dittami, P. J., Daan, S. (1999): Sex and age differences in mas, morphology and annual cycle in European Ground Squirrels, Spermophilus citellus. J. Mammalogy 80(1) 218–231. https://doi.org/10.2307/1383222

Mrosovsky, N. (1968): The Adjustable Brain of Hibernators. Sci. Am., 218. 110–118. https://doi.org/10.1038/scientificamerican0368-110

Petzsch, H. (1969) Urania Állatvilág, Emlősök. Gondolat, Budapest

Podani, J. (1997): SYN-TAX 5.1: A new version for PC and Macintosh computers. COENOSES, 12: 149–152.

Rayor, L. S. (1985): Effects of habitat quality on growth, age of first reproduction and dispersal in Gunnison’s prairie dogs (Cynomys gunnisoni). Can. J. Zool. 63(12) 2835–2840. https://doi.org/10.1139/z85-423

Reichholf, J. (1983): Säugetiere. Mosaic Verlag GmbH, München. 74–75.

Schmidt, E. (1981). Búvár Zsebkönyvek, Kisemlősök. Móra, Budapest

Simon T. (2004): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 825 p.

Szemán L. (2005): Ökológiai és biogazdálkodás gyepeken. DE ATC AVK Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási Tanszék, Debrecen. 10 p.

Szemán L. (2006): Gyepgazdálkodási alapismeretek. Egyetemi jegyzet, MKK. NTTI. Gyepgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. 78 p

Váczi O. (2005): Abiotikus környezeti tényezők hatása ürgék tér- és időbeli aktivitásmintázatára. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék. Budapest. 118 p.

Váczi O., Katona K., Altbäcker V. (1996): A bugacpusztai ürgepopuláció tér- és időbeli mintázata. Vadbiológia 5, 141–148.

Váczi, O., Altbäcker, V. (1999): Füves repülőterek ürgeállományának felmérése. Természetvédelmi Közlemények, 8. 205–214.

Vinczeffy I. (1993): Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 400 p.

Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

Veröffentlicht

2010-08-30

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Kordás, K., Nagy, T., Turcsányi, G., Vámos, T., & Centeri, C. (2010). Az ürgepopulációk területválasztásának vizsgálata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 6(2), 124-153. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6820

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in