Az ürgepopulációk területválasztásának vizsgálata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben
Schlagwörter:
ürge, Spermophilus citellus, gyepkezelés, területválasztás, Pusztaszeri Tájvédelmi KörzetAbstract
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe 2007-ben telepítettek vissza egy ürgeállományt. A bemutatott tanulmány ismerteti az ürgék területválasztását befolyásoló tényezőket. A 20 mintavételi kvadrátban végzett botanikai felmérés bebizonyította, hogy mind a közepesen leromlott löszgyepen, mind a leromlott, jellegtelen gyepen megtalálhatóak az állatok. A limitáló tényezők között említhető a megfelelő mennyiségű pillangós és egyéb kétszikű tápláléknövény hiánya. Az állatok olyan területeken nem fordultak elő, ahol jelentős részeket borított a mezei iringó (Eryngium campestre). Kisebb egyedsűrűségben voltak jelen az átlagosnál magasabb, illetve a nagyon lerágott, alacsony növényzetű területeken. Több kvadrát adatai nem mutattak egyértelmű okot az ürgék hiányára, ezért végeztünk szúróbotos talajmintavételt is az okok megtalálására. A mintákból megállapítható volt, hogy bár a terület talajai általában megfelelőek az ürgék járatainak építéséhez, több mintában kötöttebb, agyagosabb szintek is kialakultak, mely korlátozta az ürgék előfordulását. Gyepgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy az ürgék nem érzékenyek a területkezelés módjára. Megmaradtak a csak géppel kezelt területen ugyanúgy, mint a legeltetéssel hasznosítottakon. Vélhetően a legelő állat faja sem befolyásolja az ürgék jelenlétét, annál inkább fontos a megfelelő állatlétszámmal végzett legeltetés.
Literaturhinweise
Altbäcker, V., Nyéki, O., Kertész, M. (2005): The Bugac rabbit project. Part 2: The distribution of rabbit warrens, nestholes and dunghills in Bugac Juniper forest, Hungary. J. Mammal., (kézirat).
Ángyán J., Tardy J., Vajnáné M. A. (2003): Védett és érzékeny területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 68 p.
Ángyán J., Menyhért Z. (2004): Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet és tájgazdálkodás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 559 p.
Ángyán J. (2008): Mezőgazdálkodási stratégiák. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, 128 p.
Bakonyi G. (2003): Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 536–565 pp.
Bartha S., Lendvai G., Molnár E. (1991): A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet száraz gyepterületeinek bejárása, előzetes ökológiai állapotfelmérése és fiziognómiai minősítése. Vácrátót. (kézirat)
Borhidi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai mérőszámai, Pécs
Fekete G., Virágh K. (1982): Vegetációdinamikai kutatások és a gyepek degradációja. MTA Biol. Oszt. Közlem. 25. 415–420. pp.
Hahn I. (2008): A Baksi-puszta Natura 2000 terület élőhelytérképezése. Eötvös Lóránt Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék. Budapest. (kézirat)
Heschl, A. (1993): On the ontogeny of seed harvesting techniques in free ranging ground squirrels. Behaviour, 125. 39–50. https://doi.org/10.1163/156853993X00173
Hoffmann, I., Millesi, E., Huber, S., Everts, L. G., Dittami, J. P. (2003): Population dynamics of European ground squirrels (Spermophilus citellus) in a suburban area. J. Mammal., 84(2) 615–626. https://doi.org/10.1644/1545-1542(2003)084<0615:PDOEGS>2.0.CO;2
Hut, R. A. (2001): Natural entrainment of circadian systems: a study in the diurnal ground squirrel (Spermophilus citellus). Ph.D. dissertation, Rijksuniversiteit Groningen, Groningen, Netherlands
Hut, R. A., van Oort, B. E. H., Daan S. (1999): Natural entrainment without dawn and dusk: the case of the European ground squirrel (Spermophilus citellus). Journal of Biological Rythms, 14(4) 290–299. https://doi.org/10.1177/074873099129000704
Katona K. (1997): Az ürge (Citellus citellus) mikrohabitat használata Bugacpusztán. Szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Etológia Tanszék, Göd. 47 p.
Kelemen J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. 387 p.
Kis J., Váczi O., Katona K., Altbäcker V. (1998): A növényzet magasságának hatása a cinegési ürgék élőhelyválasztására. Termvéd. Közl., 7. 117–123.
Kiss J. B. (1999): Az ürge „földhözragadt mókus”. Erdélyi Nimród 1. évfolyam, 5. szám
Koósz B. (2002): Az ürge (Spermophilus citellus) táplálékválasztása eltérő kezelésű élőhelyeken. Diplomamunka. Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék Viselkedésökológiai Kutatócsoport. 35 p.
Kordás, K. (2009): Különböző módon kezelt gyepek és ürgepopulációik vizsgálata a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben. TDK dolgozat, Szent István Egyetem, 61 p.
Kovács L. (2001): Az emberi tevékenység szerepe a táj fejlődésében a Körösszögben. Földrajzi Konferencia, Szeged, 1 p.
Krystufek, B. (1993): European Sousliks (Spermophilus citellus, Rodentia, Mammalia) of Macedonia. Scopolia, 30. 1–19.
Kun A. (1998): Száraz gyepek Magyarországon. 27 p. in Kiszel V. (1998): Természetvédelem területhasználók számára. Göncöl Alapítvány, Vác
Lagaria, A., Youlatos, D. (2006): Anatomical correlates to scratch digging in the forelimb of European ground squirrels (Spermophilus citellus). Journal of Mammalogy, 87(3) 563–570. https://doi.org/10.1644/05-MAMM-A-251R1.1
Milessi, E., Strijkstra, M. A., Hoffmann, E., Dittami, P. J., Daan, S. (1999): Sex and age differences in mas, morphology and annual cycle in European Ground Squirrels, Spermophilus citellus. J. Mammalogy 80(1) 218–231. https://doi.org/10.2307/1383222
Mrosovsky, N. (1968): The Adjustable Brain of Hibernators. Sci. Am., 218. 110–118. https://doi.org/10.1038/scientificamerican0368-110
Petzsch, H. (1969) Urania Állatvilág, Emlősök. Gondolat, Budapest
Podani, J. (1997): SYN-TAX 5.1: A new version for PC and Macintosh computers. COENOSES, 12: 149–152.
Rayor, L. S. (1985): Effects of habitat quality on growth, age of first reproduction and dispersal in Gunnison’s prairie dogs (Cynomys gunnisoni). Can. J. Zool. 63(12) 2835–2840. https://doi.org/10.1139/z85-423
Reichholf, J. (1983): Säugetiere. Mosaic Verlag GmbH, München. 74–75.
Schmidt, E. (1981). Búvár Zsebkönyvek, Kisemlősök. Móra, Budapest
Simon T. (2004): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 825 p.
Szemán L. (2005): Ökológiai és biogazdálkodás gyepeken. DE ATC AVK Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási Tanszék, Debrecen. 10 p.
Szemán L. (2006): Gyepgazdálkodási alapismeretek. Egyetemi jegyzet, MKK. NTTI. Gyepgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. 78 p
Váczi O. (2005): Abiotikus környezeti tényezők hatása ürgék tér- és időbeli aktivitásmintázatára. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék. Budapest. 118 p.
Váczi O., Katona K., Altbäcker V. (1996): A bugacpusztai ürgepopuláció tér- és időbeli mintázata. Vadbiológia 5, 141–148.
Váczi, O., Altbäcker, V. (1999): Füves repülőterek ürgeállományának felmérése. Természetvédelmi Közlemények, 8. 205–214.
Vinczeffy I. (1993): Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 400 p.
Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2010 Kordás Katalin, Nagy Tamás, Turcsányi Gábor, Vámos Tibor, Centeri Csaba

Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).