A kiszámoló az élet fontos dolga

Szerzők

  • Vörös Klára Ilona Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.33566/asc.5251

Kulcsszavak:

counting-out rhyme, human relationship, role, game, language

Absztrakt

If we do not prefer to be isolated and act in roles not chosen by ourselves in the world outside games, neither shall we inside. This is exactly why counting-out rhymes were created. They clearly state who is to take the unpleasant role in the game, who is ‘IT’. No longer do they decide who should live or die like their ancestor, the decimation, but, similarly, they leave the decision to fate. Structurally, a counting rhyme is a bridge to the game, functionally, it is a problem-solving device. A part of the game scenario, which will disappear when the actual game starts. This study was written with the goal to analyse what is behind the counting rhyme. Is there anything behind it at all? Half a minute long mechanical activity or human relationship? Is it a mere declaration, a role assignment or a social event? Do its structure and thematic need understanding? Is its rhythm a form of gesticulation or control? Is its linguistic content only a pile of raw material or a string of transubstantiated words? A counting rhyme is not elevated, or a liar, or beautiful, or ugly, neither is it a moral guide. Sometimes it is not longer than two lines, but, like the greatest literary works, it is a form of text and activity which has dramaturgy, tension, humour. Sometimes it is unspeakably nonsensical, but ready to be used for a preschool child as the language of their archaic self-identity.

Downloads

Download data is not yet available.

Hivatkozások

Albrecht, Karl 2007. Practical Intelligence: The Art and Science of Common Sense. San Francisco: Jossey-Bass.Arisztotelész 1999. Rétorika. Budapest: Telosz Kiadó.Balázs Géza 2012.Ismeretlen nyelvi tájak. Forrás, 44(11) 80–86.

Borsai Ilona 1984. Népi gyermekjátékok, mondókák. In: Dobszay László: A magyar dal könyve. Budapest: Zeneműkiadó. 17–110.

Bújj, bújj, zöld ág...1976. Népi gyermekjátékok. Szerk. BorsaiIlona – HaiderEdit –Kovács Ágnes. Budapest: Móra.

Chwazi 2018. In: Chwazi: Finger Chooser. https://tbgd.blog/2018/10/13/chwazi-finger-chooser/ [2023.05.10.]

Cinege, cinege, kismadár 1975. Népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek. Szerk. Borsai Ilona – Kovács Ágnes. Budapest: MRT – Minerva Kiadó.

Czuczor Gergely – Fogarasi János 1862. A magyar nyelv szótára. Pest: Emich Nyomda.

Dodgson, Mark 2017. Innovation and play. Innovation, 19(1) 86−90. [2023.05.23.] DOI: https://doi.org/10.1080/14479338.2016.1264863

Domokos Áron 2020. Posztapokalipszisek, birodalmi ábrándok és neutrotópiák. Anyanyelvi Kultúraközvetítés. 10–37. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.2448

Dömötör Tekla (szerk.)1990. Magyar néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játék. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Dsupin Borbála 2015. A játékkutatás története. Parlando,57 (2):14. https://www.parlando.hu/2015/2015-2/DsupinBorbala-Jatekkutatas.pdf [2023.05.23.]

Erdélyi Zsuzsanna 1976. Hegyet hágék, lőtőt lépék: archaikus népi imádságok. 2. kiadás. Budapest: Magvető.

Gágyor József 1982. Megy a gyűrű vándorútra. Gyermekjátékok és mondókák. 1–2. kötet. Budapest: Gondolat Kiadó. Gazda Klára 1980. Gyermekvilág Esztelneken: Néprajzi monográfia. Bukarest: Kriterion.

Gönczi Ferenc 1937. Somogyi gyermek. A Somogymegyei földmívesnép gyermeknevelési módjának s a gyermekek különböző szokásainak leírása. Kaposvár: Uj Somogy Nyomda.

Hymes, Dell 1997. A Nyelv és a társadalmi élet kölcsönhatásának vizsgálata. In: Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás. Budapest: Osiris. 458–495.

Ipolyi Arnold1854. Magyar Mythologia. Pest: Heckenast.

Johnson, John W. 2020. Yes, Virginia, igenis van eposz Afrikában. Helikon, 66(4):492–508.

Kálmány Lajos 1881. Szeged népe. I-III. Arad; Szeged. https://mek.oszk.hu/08600/08688/pdf/

Katona Imre 1979.Gyermekfolklór. In: Magyar folklór. Szerk. Ortutay Gyula. Budapest: Tankönyvkiadó. 375–392.

Kiss Áron 1984. Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Reprint kiadás (1891). Budapest: Könyvértékesítő Vállalat.

Kivirágzott a diófa 1977. Népi gyermekjátékok. Vál. szerk. BorsaiIlona –HaiderEdit – Kovács Ágnes. Budapest: Móra.

Kresz Mária 1949. A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. Különlenyomat a Néprajzi Tanulmányok 1. számából. Budapest: Egyetemi Nyomda.

Küllős Imola ‒ Laza Dominika 2013. Népi mondókák. Hagyományos dajkarímek, gyermekmondókák, dalok és köszöntőversikék. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Lakatos Margit, B. 2007.„Kör, kör, ki játszik” Mire tanítanak a népi játékok? In: ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Karának Tudományos Közleményei XXX. Budapest: Trezor. 103-116.

Lázár Katalin 1990. Játéktípusok. In: Magyar Néprajz VI. Budapest: Akadémiai K. 544-649. Lázár Katalin 1997.Népi játékok. Budapest: Plánétás Kiadó.

Lukácsy András 1981. Kiment a ház az ablakon. Költészet és játék. Budapest: Gondolat Kiadó.

Magyar értelmező kéziszótár 2003. 2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Magyar Katolikus Lexikon 2007. http://lexikon.katolikus.hu/R/rend.html [2023.07.26]

Ortutay Gyula (szerk.)1977. Magyar néprajzi lexikonII.Budapest: Akadémiai Kiadó.

Pohárnok Melinda 2004. A térben való mozgás narratív dimenziójának vizsgálata borderline és depressziós betegek élettörténeti epizódjaiban. In: Erős Ferenc szerk.:Az elbeszélés az élmények kulturális és klinikai elemzésében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 153–166. DOI: https://doi.org/10.1556/mpszle.59.2004.3.10

Punykó Mária, P. – Hutterer Éva 2004. Egyedem, begyedem tengertánc. Kárpátaljai gyermekmondókák. Beregszász: KMPSZ.

Tamás Ildikó 2013. Halandzsa (nonszensz) a folklórban. Szövegkonstrukciós és -de(kon)strukciós megoldások nyelven innen és túl. EthnoLore 30. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve. 321–359.

Tamás Ildikó2015."Szárnyati / Gézamalacra". A halandzsa természetéről. In: Kőrösi Csoma Sándor – Az igazság keresése. Kőrösi Csoma Sándor (21). Kovászna: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület.165–175. http://real.mtak.hu/id/edprint/32287_TamasI [2023.07.23]

Tamás Ildikó 2019. Mit jelentenek a gyermekmondókák? A vallástörténeti olvasat problémái. Ethnographia, 130(1) 583–602.

Teicher, Martin H. et al. 2010. Hurtful words: association of exposure to peer verbal abuse with elevated psychiatric symptom scores and corpus callosum abnormalities. In: Am J Psychiatry, 167 (12) 1464–1471. DOI: https://doi.org/10.1176/appi.ajp.2010.10010030

Tomoda, Akemiet al. 2011.Exposure to parental verbal abuse is associated with increased gray matter volume in superior temporal gyrus. NeuroImage 54 (1) 280–86. DOI: https://doi.org/10.1016/j.neuroimage.2010.05.027

Tóth Piroska Anna 2016. Kortárs városi gyermekfolklór: „Elmélet” és „gyakorlat” a budai gyermekek játék-és szöveghasználatában: Doktori disszertáció. Budapest: ELTE. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/32562[2023.06.01]

Vargyas Lajos (szerk.)1988. Magyar néprajz V. Magyar népköltészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.Voigt Vilmos 1979. A folklorizmus és a gyermekfolklór kérdései a mai folklórkutatásban. Előzmények és tervek... 6. Budapest: ELTE BTK.

Z. Kovács Zoltán é.n. A romantika. Árkádia. Szakmódszertani portál PTE.http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO003_TAN_z_kovacs_romantika.pdf [2023.07.15]

Letöltések

Megjelent

2023-12-29

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A kiszámoló az élet fontos dolga. (2023). Acta Scientiarum Socialium, 51, 71-90. https://doi.org/10.33566/asc.5251