MI-esztétika és a kreativitás antropocentrikus mítosza
Kulcsszavak:
mesterséges intelligencia, kreativitás, reprodukcióAbsztrakt
Emanuele Arielli – Lev Manovich: AI-aesthetics and the Atnhropocentric Myth of Creativity. Fordította: Pál Gyöngyi
Tegyük fel, hogy mechanikus eljárásokkal potenciálisan reprodukálható az emberi kreativitás. Ebben az esetben válaszút elé kerülnénk: vagy teljesen lemondunk a kreativitás fogalmának használatáról, vagy ha ragaszkodunk a közmegegyezés szerinti kreativitás fogalmához, akkor meg kellene egyeznünk abban is, hogy ezt a fogalmat a nem emberi jelenségekre is alkalmazzuk, ahogyan Lee Sedol világbajnok tette az AlphaGo teljesítményének megítélésekor. Ugyanakkor szintén némi kritikai távolságtartással kell fogadnunk azt az elképzelést is, hogy a mesterséges kreativitás feltárja az emberi kreativitás mechanikus természetét, különösen, ha a művészetek sajátos esetét vizsgáljuk. Az emberi műalkotások mesterséges reprodukciói ugyanis nem ugyanazokat a folyamatokat követik, amelyekkel az emberek ténylegesen létrehozták ezeket a műalkotásokat. Senki sem gondolja, hogy Mondrian hasonló eljárásokat követett, mint az 1966-ban használt algoritmus, amely pszeudo-Mondriant generált, annak ellenére, hogy a közönség jobban értékelte a mesterséges képeket, mint az eredetieket...
http://manovich.net/index.php/projects/ai-aesthetics-and-the-anthropocentric-myth-of-creativity
Hivatkozások
A fordítást Lev Manovich hozzájárulásával közöljük. / The translation is published with the permission of Lev Manovich.
Az absztrakt forrása / Abstract:
http://manovich.net/index.php/projects/ai-aesthetics-and-the-anthropocentric-myth-of-creativity
Az eredeti tanulmány forrása / The original study is available here:
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Gyöngyi Pál
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
