Komprovizációs élő elektronika

Absztrakt

A mindig is vágyott holisztikus szemlélet, az érzékszervek, illetve a médiumok sajátos egyesítése, a művészeti megvalósítások talán legizgalmasabb és legösszetettebb projekt-kísérleteit hozta évszázadokon keresztül és hozza felszínre napjainkban is. Az audiovizuális művek szerteágazó csoportján belül a komprovizációk állnak talán legközelebb napjaink történéseihez, hibrid jellegű, dinamikus gondolkodásához. Az 1960-80-as évek interaktív, hang-reaktív elektronikája, audiovizuális technikája reneszánszát éli napjainkban. Az analóg elektronika organikus jellege a digitális pontossággal együtt szintén újabb lehetőségek felé nyitja meg a kapukat. A hibrid megoldások újabb multimediális művek megvalósítását teszik lehetővé, amelyekről a nagy elődök, mint László Sándor vagy Moholy-Nagy László egy évszázaddal ezelőtt álmodott, illetve csak álmodhatott. A „komprovizáció” annyit tesz, hogy jelen van benne a kompozíciós és az improvizációs eljárás is; a szó maga is a kettő ötvözéséből született meg. A tanulmány néhány új, kortárs művészek együttműködéséből származó élő elektronikus projektet ismertet, melynek szerző-előadói Nagy Ákos, illetve Dóra Attila zeneszerzők és a tanulmány írója.