CULTURA. A táj mint biológiai és társadalmi élettér
DOI:
https://doi.org/10.57021/artcadia.4988Kulcsszavak:
kultúra, táj, természet, reprezentáció, filozófiaAbsztrakt
Pecsics Mária DLA disszertációjának itt közölt részlete a szerző CULTURA című fotósorozatát helyezi tágabb művészetfilozófiai kontextusba. Az első fejezet a táj fogalom koronként változó definícióját veszi végig, és rámutat arra, hogy a természet egységétől elkülönített táj a filozófia kreációja. A második rész a természettudományos megközelítések konnotált kulturális jelentéseit veszi sorra. Kitér a környezethez való viszonyra, amely az egyén és a közösség tudatát meghatározó mítoszokban jelenik meg, valamint a különböző nyelvek „táj” szavaihoz kapcsolódó különbségekre. A harmadik fejezet a táj reprezentációira fókuszál. Az érzékelést és a téri tájékozódást kiegészítő segédeszközöket (a térképektől a műholdképekig) az emberi kultúra termékeiként elemzi, amelyek segítségével domesztikálódik a természet, mialatt újraformálódik a szemlélő.
Hivatkozások
Alberti, Leon Battista. A festészetről / Della Pictura (1436). Ford. Hajnóczi Gábor. Budapest: Balassi, 1997.
Augustinus, Aurelius. Szent Ágoston Vallomásai. Ford. Dr. Vass József. Budapest: Szent István Társulat, 1995. https://mek.oszk.hu/04100/04187/
Bán András és Beke László szerk. Fotóelméleti Szöveggyűjtemény. Ford. Wessely Anna. Budapest: Enciklopédia, 1997.
Baumgarten, Alexander Gottlieb. Esztétika. Ford. Bolonyai Gábor. Budapest: Atlantisz, 1999.
Crary, Jonathan. A megfigyelő módszerei / Látás és modernitás a 19. században. Ford. Lukács Ágnes. Budapest: Osiris, 1999.
Dexler Dóra. Táj és tájértékelés. Budapest: BKÁE-TK. Tájtervezési és területfejlesztési Tanszék, 2004.
Dexler Dóra. Táj és tájértelmezés - módszertani javaslat az európai tájfelfogások kultúrtörténeti kutatásához. Lehrstuhl für Landschaftsökologie. München: Technische Universitat, 2002.
Diderot, Denis. „Értekezés a festőművészetről” (Essai sur la peinture, 1759). In Diderot válogatott filozófiai művei II. Ford. Alexander Bernát, 134–192. Budapest, Franklin Társulat, 1915.
Hommeyer, G. Heinrich. Beiträge zur Militair-Geographie der Europäischen Staaten. Breslau: Korn, 1805.
Hugo, Victor. A tenger munkásai. Ford. Lontay László. Budapest: Európa, 1866.
Humboldt, Alexander von. Kosmos, Entwurf einer physischen Weltbeschreibung. Stuttgart: J. G. Cotta'scher Verlag, 1845–58. https://publikationen.ub.uni-frankfurt.de/opus4/frontdoor/deliver/index/docId/9292/file/humboldt--kosmos--band1_high.pdf.
Kant, Immanuel. Az ítélőerő kritikája (1790). Ford. Hermann István. Budapest: Akadémiai kiadó, 1966.
Kardos Tibor, szerk. Petrarca levelei. Szemelvények Petrarca leveleiből. Ford. Kardos Tibor. Budapest: Gondolat, 1962.
Kumar, Satish. „Az ökológia elemei.” In Harmadik part. Ford. Faludi Erika. https://www.bocs.hu/3part/kumar-17.htm.
Livius, Titus. A római nép története a város alapításától. Ford. Kiss Ferencné, Muraközy Gyula. Budapest: Európa, 1982.
Loran, Erle. Cézanne’s Composition. Analysis of His Form with Diagrams and Photographs of His Motifs. Berkeley-Los Angeles: University of California Press, 1943 https://doi.org/10.1525/9780520322202
Lovelock, James. Gaia. The Practical Science of Planetary Medicine. London, Stroud: Gaia Books, 1997.
Ritter, Joachim. „A táj. Az esztétikum funkciója a modern társadalomban.” In Joachim Ritter, Szubjektivitás. Válogatott tanulmányok. Ford. Papp Zoltán, 113–143. Budapest: Atlantisz, 2007.
Simmel, Georg. „A táj filozófiája.” in Georg Simmel. Velence, Firenze, Róma, Művészetelméleti írások. Ford. Berényi Gábor, 99–111. Budapest: Atlantisz, 1990.
Teleki Pál. A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II. Budapest: Centrum, 1936.
Troll, Carl. „Die geographische Landschaft und ihre Erforschung.” In.: Studium Generale, 3. évf., 1950 április, 163–181. https://doi.org/10.1007/978-3-662-38240-0_20
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Pecsics Mária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
