Értékek és örökség Hollókőn
DOI:
https://doi.org/10.21408/arr.7158Kulcsszavak:
Hollókő, palóc, kulturális örökség, világörökség, turizmusAbsztrakt
A kulturális örökségnek, beleértve a tárgyi és szellemi örökséget is, napjainkra egyértelmű szerepe van a vidéki területek fenntartható fejlődésében. Az örökség előtérbe kerülése magával vonja a (helyi) identitások – olykor konfliktusoktól sem mentes – ki- vagy átalakulását. Az örökség állandó diskurzus tárgya, folyamatosan újraértelmezve a múltat a jelen igényei szerint. Elsősorban a kulturális turizmus teremti meg az örökség gazdasági hasznosításának lehetőségét. Ugyanakkor, az idegenforgalom tömegessé válása, az örökség körüli narratívák minőségi felhígulása veszélyeztetheti az örökség helyszínének autentikusságát, degradálhatja az örökség állapotát és értékét, megzavarhatja a helyiek nyugalmát, ezáltal kockáztatva a hosszú távú fenntarthatóságot. Hollókő legfontosabb erőforrása kulturális öröksége, amely globális szinten látható helyszínné teszi, de az ezzel járó figyelem és kiemelt státusz kihívásokkal is jár. A cikkben bemutatott kutatás célja az örökség fogalmi kereteinek, tipizálásának, a (vidéki) örökséghelyszínek és az örökségturizmus jellegzetességeinek rövid áttekintését követően Hollókő örökségének, a feltárás, védelem és (turisztikai) hasznosítás történetének megismerése az egyes korokban uralkodó társadalmi folyamatok tükrében, valamint a jelen állapotának feltérképezése a helyi lakosság kérdőíves megkérdezése és a település kulcsszereplőivel készített interjúk
révén.
Hivatkozások
Ashley, S. L. T., Frank, S. (2016): Introduction: Heritage-Outside-In. International Journal of Heritage Studies, 22(7), 501–503. https://doi.org/10.1080/13527258.2016.1184704
Beluszky, P., Sikos, T. T. (2007): Változó falvaink (Magyarország falutípusai az ezredfordulón). Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 459 p.
Beluszky, P., Bajmócy, P., Farkas, J. Z., Csatári, B. (2021): Vidéki térségek. In: Kocsis, K., Kovács, Z., Nemerkényi, Z., Kincses, Á., Tóth, G. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza– MNA Társadalom kötet. Eötvös Loránd Kutató Hálózat, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Budapest pp. 140–149.
Bencsik, B. (2015): Hollókő imázsa és marketingtevékenysége. OTDK dolgozat, Gödöllő
Bohland, J. D., Hague, E. (2009): Heritage and Identity. In International Encyclopedia of Human Geography, pp. 109–114. Elsevier. https://doi.org/10.1016/b978-008044910-4.00364-3
Calderón, B., García Cuesta, J. L. (2016): Sources and forms of territorial heritage. International Journal of Humanities and Cultural Studies, 3(1), 2141–2157.
CEMAT (2010): Resolution No.2 of the Ministers Responsible for Sparial/Regional Planning of the Member States of the Council of Europe, on the Pan-European Charter for the Rural Heritage Promoting Sustainable Spatial Development: The Rural Heritage as Factor of Territorial Cohesion. In: Proceedings of the Conferences of Ministers Responsible for Spatial/Regional Planning, Moscow, Russia, 8–9 July 2010. https://rm.coe.int/15th-council-of-europe-conference-of-ministers-responsible-for-spatial/168076c73d
Council of Europe (2005): Convention on the Value of Cultural Heritage for Society (Faro Convention) https://rm.coe.int/1680083746
Council of the EU (2014): Conclusions on cultural heritage as a strategic resource for a sustainable Europe. Education, Youth, Culture and Sport Council meeting Brussels, 20 May 2014. https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/ en/educ/142705.pdf
Csurgó, B. (2016): Nostalgia for the rural. Cultural heritage based tourism and community building in rural Hungary. In: Proceedings of Heritage 2016 5th Intermational Conference on Heritage and Sustainable Development. Green Lines, Barcelos, pp. 1583–1592. ISBN 978-989-8734-14-3 https://real.mtak.hu/73018/1/heritage_paper_csurgo_0330.pdf
de Luca, C., López-Murcia, J., Conticelli, E., Santangelo, A., Perello, M., Tondelli, S. (2021): Participatory Process for Regenerating Rural Areas through Heritage-Led Plans: The RURITAGE Community-Based Methodology. Sustainability, 13(9), 5212. MDPI AG. https://doi.org/10.3390/su13095212
Demeter, P., Ritter, K. (2015): Hollókő – tendenciák a mezőgazdaságban. Acta Regionis Rurum, 9, 34–43.
Dimitrijević, M., Ristić, L., Bošković, N. (2022): Rural tourism as a driver of the economic and rural development in the Republic of Serbia. Hotel and Tourism Management, 10(1), 79–90. https://doi.org/10.5937/menhottur2201079D
During, R. (Ed.) (2011): Cultural heritage and identity politics. Wageningen Academic Publishers. https://edepot.wur.nl/181393
Eckert, M. (2015): A jövő záloga: a hollókői ifjúság helyzete és lehetőségei. Acta Regionis Rurum, 9, 72–80.
Egusquiza, A., Zubiaga, M., Gandini, A., de Luca, C., Tondelli, S. (2021): Systemic Innovation Areas for Heritage-Led Rural Regeneration: A Multilevel Repository of Best Practices. Sustainability, 13(9), 5069. MDPI AG. https://doi.org/10.3390/su13095069
European Commission (2015): Getting Cultural Heritage to Work for Europe – Report of the Horizon 2020 Expert Group on Cultural Heritage. European Commission: Brussels, Belgium. https://data.europa.eu/doi/10.2777/745666
Graham, B., Howard, P. (2008): Heritage, memory and identity. In: Graham, B. & Howard, P. (Eds.), The Ashgate Research Companion to Heritage and Identity (pp. 1–15). Ashgate Publishing
Hall, S. (1990): Cultural Identity and Diaspora. In J. Rutherford (Ed.), Identity: Community, Culture, Difference. Lawrence & Wishart, London pp. 222–237.
Hevesi, I. (2015): A kisvállalkozások és a kézművesség helyzetének vizsgálata Hollókőn. Acta Regionis Rurum, 9, 44–54.
ICOMOS (2017): ICOMOS-IFLA Principles Concerning Rural Landscapes as Heritage https://admin.icomos.org/wp-content/uploads/2019/07/GA2017_6-3-1_RuralLandscapesPrinciples_EN_adopted-15122017.pdf
Ilovan, O.-R., Doroftei, I., Buş, R. M., Kosinszki, S.-A. (2016): Territorial identity, cultural landscapes and values education: A brief approach. In: O.-R. Ilovan & M. E. Dulamă (Eds.), Territorial identity and values in geographical education (pp. 13–30). Presa Universitară Clujeană https://geografie.ubbcluj.ro/ccau/capitoleCCAU/CC_01_CCAU.pdf
Irimiás, A. (2018): Az örökségturizmus menedzsmentje. Akadémiai Kiadó, Budapest http://doi.org/10.1556/9789634542285
Jansen-Verbeke, M. (2009): The territoriality paradigm in cultural tourism. Turyzm/Tourism, 19(1–2), 25–31. https://doi.org/10.2478/v10106-009-0003-z
Jászberényi, M. (2022): Új perspektívák a kulturális turizmusban. In: M. Jászberényi, K. Boros, M. Miskolczi (eds.): Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 7–18. https://doi.org/10.1556/9789634548041
Kassai, Z. (2015): Társadalmi szervezetek Hollókőn. Acta Regionis Rurum, 9, 82–91.
Kovács, A. D., Farkas, J. Z., Perger, É. (2015): A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és Társadalom, 29(1), 11–34. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2674
Kovács, D., Molnár, M. (2000): Hollókő. In: Bőhm, A., Bódi, F. (szerk.): Sikeres helyi társadalmak Magyarországon. Agroinform Kiadó, Budapest. pp. 95–120.
Kovács, D. (2022): Hollókő: a harmadik dosszié. In: Obádovics, C. & Széles, Z. (szerk.) Történelem – társadalom – vidék: Jubileumi tanulmánykötet II. Sopron, Soproni Egyetemi Kiadó. pp. 189–217. https://doi.org/10.35511/978-963-334-430-9-Kovacs
Leask, A. (2022): The nature and role of visitor attractions. In: Fyall, A. et al. (Eds.) Managing visitor attractions. Routledge. pp. 3–21. https://doi.org/10.4324/9781003041948-2
Lewicka, M. (2011): Place attachment: How far have we come in the last 40 years? Journal of Environmental Psychology, 31(3), 207–230. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2010.10.001
Low, S. M., Altman, I. (1992): Place Attachment: A Conceptual Inquiry. Plenum Press, New York. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-8753-4
Lowenthal, D. (1985): The Past is a Foreign Country. Cambridge University Press, Cambridge
Macdonald, S. (2013): Memorylands – Heritage and identity in Europe today. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203553336
Michalkó, G. (2016): Turizmológia. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630597173
Molnár, M. (2011): Hollókő (VI. 2. altípus, VIII. falutáj). In: Beluszky, P., Sikos, T. T. (szerk.): Változó falvaink: Tizenkét falurajz Kercaszomortól Nyírkarászig. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 264–291.
Molnár, M (2015): Falukutatás Hollókőn Acta Regionis Rurum, 9. 4–9 http://doi.org/10.21408/SZIE.ACTAREG.2015
Nagyné Molnár, M (2025): Út az örökségturizmusig: faluszemináriumi kutatások Hollókőn Acta Regionis Rurum, 19. 5–18.
Murzyn, M. A. (2008): Heritage transformation in Central and Eastern Europe. In: B. Graham, P. Howard (Eds.) The Ashgate Research Companion to Heritage and Identity. Routledge, pp. 315–346.
Odler, L. (2015): Hollókő marketing szempontú elemzése, marketingkommunikációs eszközeinek vizsgálata. Acta Regionis Rurum, 9. 64–71.
Paládi-Kovács, A. (2014): A nemzeti kulturális örökség fogalma, tárgya. In: Örökség, hagyomány, néprajz. Újra Ózdért Közhasznú Egyesület, Ózd pp. 33–45. https://real.mtak.hu/21208/1/A_nemzeti_kulturalis_orokseg_fogalma1_ u_113028.756736.pdf
Rátz, T. (2011): Kulturális turizmus. In: Michalkó, G. (szerk.): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Relph, E. (1976): Place and Placelessness, London, Pion Limited
Rodenberg, J., Wagenaar, P. (2018): Cultural Contestation: Heritage, Identity and the Role of Government. In Cultural Contestation (pp. 1–10). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-91914-0_1
Scannell, L., Gifford, R. (2010): Defining place attachment: A tripartite organizing framework. Journal of Environmental Psychology, 30(1), 1–10. Elsevier BV. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2009.09.006
Scazzosi, L. (2018): Rural Landscape as Heritage: Reasons for and Implications of Principles Concerning Rural Landscapes as Heritage ICOMOS-IFLA 2017. Built Heritage, 2(3), 39–52. https://doi.org/10.1186/bf03545709
Seočanac, M., Đorđević, N., Pantović, D. (2024): Cultural Tourism in Rural Areas: Mapping Research Trends Through Bibliometric and Content Analysis. Ekonomika Poljoprivrede, 71(1), 205–224. https://doi.org/10.59267/ekoPolj2401205S
Simándi, S., Benkei-Kovács, B. (2018): Kulturális turizmus. Nemzeti Művelődési Intézet, Budapest. https://nmi.hu/wp-content/uploads/2019/02/Tudástár-XII.-Kulturális-turizmus.pdf
Smith, L. (2006): Uses of Heritage. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203602263
Smith, L. (2022): Heritage, the power of the past, and the politics of (mis)recognition. Journal for the Theory of Social Behaviour, 52(4), 623–642. https://doi.org/10.1111/jtsb.12353
Sonkoly, G. (2010): A tárgyi (világ)örökség hermeneutikája: Hollókő példája. Magyar Múzeumok Online. http://archiv.magyarmuzeumok.hu/tema/143_
Sonkoly, G. (2016): A kulturális örökség történeti értelmezései. MTA Doktora (Disszertáció)
Szabó, Z. (1938): Cifra nyomorúság. Reprint, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986
Tajfel, H., Turner, J. C. (1979): An integrative theory of intergroup conflict. In W. G. Austin & S. Worchel (Eds.), The social psychology of intergroup relations. Brooks/Cole, Monterey, CA pp. 33–48.
Tomori, V. (1935): Hollókő, egy palóc falu lélekrajza. Reprint, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
Tuan, Y. F. (1977): Space and Place: The Perspective of Experience. University of Minnesota Press, Minneapolis
UNESCO (2002): The Budapest Declaration on World Heritage. World Heritage Committee, 26th, Budapest, 2002. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000125796
UNESCO (2015): Policy Document for the Integration of a Sustainable Development Perspective into the Processes of the World Heritage Convention as adopted by the General Assembly of States Parties to the World Heritage Convention at its 20th session. https://whc.unesco.org/document/139146
Jogszabályi források:
108/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet a Hollókő ófalu és környezete világörökségi kezelési
tervéről
1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről
2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről
2012. évi CX. törvény az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményének kihirdetéséről
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Bálint Csaba (Szerző)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
