Színház a magyar képregényben a két világháború között

A Színházi Élet című lap képregényeinek formai-tartalmi sajátosságai

Szerzők

  • Nagyné Mandl Erika Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet, e-mail: Nagyne.Mandl.Erika@uni-mate.hu

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.3418

Kulcsszavak:

színház, képregény, sajtó, comic strip, karikatúra

Absztrakt

A tanulmány elsősorban az igényes művészeti ismeretterjesztést is felvállaló korabeli képes riportlapok egy meghatározó képviselőjének – a Színházi Élet (1912–1938) című lapnak – színházi témájú képregényeit mutatja be. Zsurnalisztikai szempontból a színvonalas szerkesztés és a gazdag képanyag jellemezte a lap rovatait, a fotók, karikatúrák és képregények terén egyaránt. A feldolgozás elsősorban azt vizsgálja, hogy az adott korszak színházi szereplőinek viszonyrendszere, jellemző színházi műfajai, ízlésrétegei hogyan tükröződnek e képregényekben. Az áttekintés kiemelten tárgyalja a rajzolók stílusát, a közölt képregények tipológiai leírását, és viszonyukat a lapok más műfajú képanyagához. Az előzőeken túl a tanulmány röviden bemutatja a tárgyalt lap jellegét, szerkezetét, főbb rovatait és témáit, a színház és sajtó korabeli összefüggéseit is.

Hivatkozások

Ábel Péter (1987): Az ember, aki a Színházi Élet volt. In: Incze Sándor: Színházi életeim. Budapest: Múzsák. pp. 5–45.

Bayer Antal (2018): Betty Boop és az egér. In: Képregénymúzeum. https://kepregenymuzeum.blog.hu/2018/01/26/betty_boop_es_az_eger [2022.10.10.]

Bécsy Tamás (2003): Magyar drámákról : 1920-as, 1930-as évek. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

Buzinkay Géza (1999): A budapesti sajtónegyed kialakulása. In: Uő. Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum Budapest Főváros Levéltára, pp. 285–293.

Buzinkay Géza (1983): Borsszem Jankó és társai. Élclapok és karikatúrák. Budapest: Corvina.

Buzinkay Géza (1997): Bulvárlapok a pesti utcán. Budapesti Negyed, 5(2–3), 31–44.

Cserba Júlia (2006): Magyar képzőművészek Franciaországban (1903–2005). Budapest: Vince Kiadó.

Domokos Áron (2014): Ismeret(t)erjesztés. In: Karlovitz – János Tibor (szerk.) Kulturális és társadalmi sokszínűség a változó gazdasági környezetben. Komárno, Szlovákia: International Research Institute, pp. 275–282.

Frahm, Ole (2016): Produktion, Distribution und rezeption von Comics und Graphic No-vels. In: Julia Abel – Christian Klein (hg.): Comics und Graphic Novels. J. B. Metzler: Stuttgart, pp. 43–44.

Gajdó Tamás (1988): Bárdos Artúr és az Új Színpad. Színháztudományi Szemle, 10(25), 145–149.

Gedő Lipót (1937): Janiból Jonny lesz: regény ... az ifjúság számára. Budapest: Rekord.

Gedő, Leopold (1939): Who is Johnny? New York: The Viking Press.

Gedő Lipót – Gellért Lajos (1923) (rajz): Száz színész egy sorba. Budapest: Amicus.

Incze Sándor (szerk.) (1912–1938): Színházi Élet, [online] https://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?aktev=1930&id=2343 [2022.03.10.]

Kellér Dezső (1976): Leltár. Naplómból (1974–1975). Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó.

Kertainé Friedrich Klára: Megemlékezés Gedő Lipótról. Művészet, 10(3), 12–13.

McCloud, Scott (2007): A képregény felfedezése. Budapest: Nyitott Könyvműhely. pp. 78–101.; pp. 146–169.

McCloud, Scott (2006): A képregény mestersége. Budapest: Nyitott Könyvműhely. pp. 8–37.

Mandl Erika, N. (2012): Kis magyar színházi laptipológia. In: Uő.: Színház a sajtóban a két világháború között. Budapest: Argumentum. pp. 48–101.

Staud Géza (1962) A magyar színháztörténet forrásai. II. Budapest: Színháztudományi Intézet.

Szabó Sára, G. – Gombos Péter (2002): Füles az irodalomnak. A magyar képregény a kezdetektől a hőskorig – Zórád Ernő. Somogy, 30(6), 523–529.

Szalay Károly (1983): A komikum létrejöttének előfeltételei. In: Uő: Komikum, szatíra, humor. Bp.: Kossuth.

Szigethy István (1916): Ex libris. Rajzos könyv. Kolozsvár: Egyesült Könyvnyomda Rt.

Szigethy István (1922): Grotesque: 5 rézkarc. Előszó Kosztolányi Dezső. Budapest: Pán Könyvkiadó.

Tölgyesi János (1966): Szigethy István műteremkiállítása. Művészet, 7(9), 40.

Vincze Ferenc (2020): A karikatúrától a képregényig. In: Maksa Gyula Vincze Ferenc (szerk.): Képregénykultúrák, műfajok, gyakorlatok. Tendenciák a kortárs magyar képre-gényben és képregénykutatásban III. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány. pp. 13–51.

Vincze Ferenc (2022): A szóbuborék a két világháború közötti magyar képregényekben. In: Uő.: Képregénytörténetek. Történeti és elméleti közelítések egy médiumhoz. Budapest: Ráció Kiadó – Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2022. 124–146.

Vogel Eric emlékkönyvéből. (1988) A Színházi Élet fénykora. Taps. December. 22–23.

Letöltések

Megjelent

2022-12-18

Folyóirat szám

Rovat

Irodalom

Hogyan kell idézni

Színház a magyar képregényben a két világháború között: A Színházi Élet című lap képregényeinek formai-tartalmi sajátosságai. (2022). ANYANYELVI KULTÚRAKÖZVETÍTÉS | MEDIATON OF HUNGARIAN LANGUAGE CULTURE, 5(2), 15-27. https://doi.org/10.33569/akk.3418

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.