Railway and the Transformation of the Employment Structure
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.5423Keywords:
regional development, infrastructure impact, spatial analysis, transportation networks, rural development, regional integrationAbstract
This paper explores the transformative impact of railways on employment structures in Hungary from 1880 to 1920. The study highlights the shift from traditional, agriculture-based employment to industrial and service sectors, primarily driven by the introduction of railways. The analysis indicates a general trend of modernization across settlements with railway connections, while those without showed a reinforcement of traditional structures.
On a regional level, the advent of railways spurred significant changes. Settlements along the main line and those near the light railway outperformed those without railway connections, indicating the railway's role in driving modernization. However, the influence of the railway appears to have diminished over time. The paper concludes that while the local impact of the railway was transformative, its absence often resulted in a delay in modernization. This local transformation paved the way for the region's integration into national and eventually, European processes.
References
Czére, B. (1947): A közlekedés mint társadalomformáló tényező. Közlekedési Közlöny, 1947. ápri-lis 20. 16. szám, pp. 138–140., április 27. 17. szám, pp. 146–148.
GISTA HUNGARORUM (OTKA K 111766), http://www.gistory.hu/g/hu/gistory/otka Utolsó letöltés: 2020. 07. 28.
Hieronymi, K. (1902): Közlekedési eszközeink fejlesztésének irányelvei. Budapest: Pátria.
KSH (1882): A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei né-mely hasznos házi állatok kimutatásával együtt. I. kötet. Budapest, Atheneum.
KSH (1904): A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. II. rész. A népesség fog-lalkozása községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 2. Budapest: Pesti Könyv-nyomda-Részvénytársaság.
KSH (1913): A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 48. kötet. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat.
KSH (1923): Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai közsé-gek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 69. kötet. Budapest: Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság.
KSH (1925): Az 1920. évi népszámlálás. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 71. kötet. Budapest: Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság.
MNL (1880a): MNL XXXII-23-h-A Az 1880. évi népszámlálás feldolgozási táblái. 471d.
MNL (1880b): MNL XXXII-23-h-A Az 1880. évi népszámlálás feldolgozási táblái. 472d.
Lányi, R. – Szatmári, J. (szerk.) (1902): Forgalmi és távolsági mutató. Budapest: Postner Nyomda.
Acemoglu, D. – Robinson, J. A. (2013): Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete. Budapest: HVG Kiadó.
Casson, M. (2009): The World’s First Railway System: Enterprise, Competition and Regulation on the Railway Network in Victorian Britain. Oxford: Oxford University Press.
Czére, B. (1991): A távolsági utazás eljutási idői és izokrón-térképei Magyarországon (1847-1985). Közlekedés Tudományi Szemle, 41. 7. pp. 249-260.
Fajszi, B. – Cser, L. – Fehér, T. (2010): Üzleti haszon az adatok mélyén. Az adatbányászat minden-napjai. Budapest, Alinea Kiadó, IQSYS.
Frisnyák, Zs. (2013): A vasút hatása a községek fejlődésére az első világháború előtt. In: Fris-nyák, S. – Gál, A. (szerk.): Kárpát-medence: természet, társadalom, gazdaság. Szerencs – Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézet, Bocskai István Gimnázium, pp. 267–276.
Frisnyák, Zs. (2016a): Magyarország települései és a vasúthálózat közötti térkapcsolatok (1901). In: Pap, J. – Tóth, Á. – Valuch, T. (szerk.): Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon. Budapest: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, pp. 254–265.
Frisnyák, Zs. (2016b): Időzavarban. A vasút és a helyi idő. In: Fónagy, Z. (szerk.): „Atyám meg-kívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben. Budapest: Magyar Történeti Társulat, MTA BTK Történettudományi Intézete, pp. 123–132.
Katus, L. (1983): Transport revolution and economic growth in Hungary. In: Komlos, J. (ed.): Economic development in the Habsburg Monarchy in the nineteenth century. New York: Columbia Univer-sity Press, pp. 183–204.
Lelkes, Gy. (szerk.) (2011): Magyar helységnévazonosító szótár. Budapest: Argumentum – KSH Könyvtár.
Newmann, F. (2015): The Socio-Economic Impacts of the coming of the Railways to Hertfordshire, Bedfordshire and Buckinghamshire, 1838–1900. Hatfield: University of Hertfordshire. [PhD Disser-tation]
Robbins, M. (1962): The Railway Age. London [s.n.].
Schivelbusch, W. (2008): A vasúti utazás története. A tér és az idő iparosítása a 19. században. Bu-dapest: Napvilág Kiadó.
Simmons, J. (2009): The Victorian Railway. London, [s.n.].
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Kőrös Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
