The Touristic Importance of Gyula Region in the New Destination Structure Defined in 2020
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2862Keywords:
destination, tourism development, tourism regionAbstract
The management system and organisational structure of national tourism fundamentally renewed in Hungary in 2016, which had several new elements. The five determined ’important tourism developing areas’ as destinations became the new frame for developing tourism in 2016 and 2017. Destination system was also changed in 2020, when not only the official names and territorial range were overviewed, but also created eleven destinations with determining six new ones. Among these destinations, the Gyula region consists of the least number of settlements with only two (Gyula and Békéscsaba). The 613 thousand tourism overnights (520 thousands completed by Hungarias) in Gyula and Békéscsaba in 2019 account for determining as a destination. Our questionnaire research investigated how widely known the destination was among the respondents and also their opinions about the most important sights. The Medieval Gyula Castle and Bastion, the Castle Bath and Aqua Palace, and the Almasy Castle proved to most popular sights in Gyula. The centennial confectionery is also well-known (with a three-quarter rate) among the visitors. 57.7% of the respondents mentioned at least two motivations to visit Gyula, and around one-thirds of the respondents visited the exhibitions of the Castle of Gyula at least three times.
References
Szerző nélkül (2015): A 10 legnépszerűbb termálfürdős település 2014-ben. Letöltés ideje: 2022. 03. 25. forrás: https://termalonline.hu/termal-hirek/10-legnepszerubb-termalfurdos-telepules-2014-ben
Aubert, A. – Barcza, A. – Gonda, T. – Horváth, Z. – Pálfi, A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében. Turizmus Bulletin, 17(1–2), 15–25. DOI: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n1-2.2
Béres-Virág, Á. – Vinogradov, Sz. (2018): A turizmus területi egyenlőségei. In: Dinya, L. – Baranyi, A. (szerk.): XVI. Nemzetközi Tudományos Napok. „Fenntarthatósági kihívások és válaszok”. Gyöngyös: Eszterházy Károly Egyetem, pp. 377–384.
Bujdosó, Z. – Dávid, L. – Varga, D. – Zhakupov, A. – Gyurkó, Á. – Pénzes, J. (2015): Tourism Development and Cross-Border Cooperation in the Hungarian-Romanian Border Region. Geojurnal of Tourism and Geosites, 16(2), 153–163.
Bujdosó, Z. – Pénzes, J. (2012): The spatial aspects and distribution of the touristic development resources in the border microregions of Hungary. In: Pénzes, J. – Radics, Zs. (Ed.) Roma Population on the Peripheries of the Visegrad Countries: Spatial Trends and Social Challenges. Debrecen: Didakt, pp. 226–239.
Bujdosó, Z. (2016): A turizmus és a területfejlesztés kapcsolatrendszere Magyarországon In: Kókai, S (szerk.) A változó világ XXI. századi kihívásai : tanulmánykötet Prof. Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére Nyíregyháza, Magyarország : Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet, pp. 63-76.
Csizmadia, N. (2001): Területfejlesztés és turizmus kapcsolatrendszere - A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései. Turizmus Bulletin, 5(3), 95–110.
Dávid, Lóránt ; Tóth, Géza ; Bujdosó, Zoltán ; Herneczky, Andrea (2007): A turizmus és a regionális versenyképesség kapcsolatának mutatói a Mátravidék példáján keresztül Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek 4(1), 3-20.
Dávid, L. – Kovács, T. – Tóth, G. – Bujdosó, Z, – Patkós, Cs. (2010): A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. In: Süli-Zakar, I. (szerk..): A terület- és településfejlesztés alapjai II. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, pp. 447–468.
Gyulai Hírlap (2021): Gyula város komplex turisztikai fejlesztése. Gyulai Hírlap, 2021. augusztus 24. Letöltés dátuma: 2022. 03. 30. forrás: https://www.gyulaihirlap.hu/139890-gyula-varos-komplex-turisztikai-fejlesztese
Szerző nélkül (év nélkül): Gyulai Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet: Letöltés ideje: 2022. 3. 30. forrás: https://www.visitgyula.com/szakmai-oldalak/gyulai-turisztikai-desztinacio-menedzsment-szervezet
Komoróczki Alíz (2018): (Gyula Turisztikai Nonprofit Kft.) 2019. évi marketingterv. Letöltés ideje: 2022. 05. 04. https://www.visitgyula.com/files/3115/4710/4020/TurisztikaiNkft_2019.evi_marketingterv.pdf
Szerző nélkül (2020): Gyógyhelyek Magyarországon. Termál Online honlapja. Letöltés ideje: 20222. 03. 30. forrás: https://termalonline.hu/gyogykezelesek/gyogyhelyek-magyarorszagon-lista-es-terkep
HONifo Üzletviteli Tanácsadó Kft. (2021): Gyula város desztinációfejlesztési stratégiája 2021–2025. Gyula honalpja. Letöltés ideje: 2022. 05. 04. http://www.gyula.hu/download.fcgi/12627_0_1_DFS_Gyula_2021_2025_final.pdf
Szerző nélkül (2018): Kiemelt turisztikai térség lehet Gyula és Békéscsaba? Turizmus Online honlapja. Letöltés ideje: 2022. 03. 25. forrás:http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/viharos_fejlodes_bekesben
Kiss, J. P. – Bajmóczy, P (2001): Városi funkciójú központok és vonzáskörzeteik az Alföldön. Tér és társadalom, 15(1), 65–89. DOI: https://doi.org/10.17649/tet.15.1.788.
Kovács, Cs. – Bajmóczy, P. (2001): Magyarország határmenti területeinek vizsgálata a keleti és a délkeleti határon. In: Dormány, G. – Kovács, F. – Péti, M. – Rakonczai, J. (szerk.): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, pp. 1-14.
Köbli Ádám (2018): Nemzetközi jelentőségű fürdővárosaink komplex fejlesztési lehetőségei a fenntarthatóság jegyében. [PhD-értekezés] Pécs: PTE Földtudományok Doktori Iskola. Letöltés dátuma: 2022. 03. 25. forrás: http://foldrajz.ttk.pte.hu/files/doktori-iskola/nv/disszertacio/KOBLI_Nyilvanos.pdf
Szerző nélkül (2012): Magyarország leglátogatottabb települései 2011-ben. Turizmus Online honlapja. Letöltés ideje: 2022. 03. 25. forrás: http://turizmusonline.hu/cikk/magyarorszag_leglatogatottabb_telepulesei_2011_ben
Michalkó, G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Budapest–Pécs: Dialóg–Campus.
Nagy, G. (2011): Gyula – város a határon. A központi funkciók átnyúló hatása. Tér és Társadalom, 25(4), 127–147. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.25.4.1885.
Pénzes, J. (2013): The dimensions of peripheral areas and their restructuring in Central Europe. Hungarian Geographical Bulletin, 62(4), 373–386.
Pénzes, J.(2014): Periférikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek. Debrecen: Didakt.
Probáld Ákos (2021): Top 30 hazai turisztikai település 2020-ban: átrendeződött a rangsor. Letöltés ideje: 2022. 03. 25. forrás: https://turizmus.com/desztinaciok/top-30-hazai-turisztikai-telepules-2020-ban-1173913
Radics, Zs. – Pénzes, J. – Molnár, E. (2011): The spatial aspects of the resource-allocation of the Regional Operational Programmes’ development resources. In: Kozma, G. (Ed.): New Results of Cross-Border Co-Operation. Debrecen: Didakt, pp. 119-126.
Szabó Zoltán (2015): A gyógyvízre alapozott fürdőváros-fejlesztések lehetőségei. [PhD-értekezés] Kaposvári Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Letöltés dátuma: 2022. 03. 25. http://gtk.ke.hu/tartalom/doktori/szabo-zoltan-ertekezes.pdf
Szűcs, M. (2005): A magyarországi gyógyfürdők versenyképessége – Egy magyar és egy osztrák létesítmény összehasonlító elemzése. Turizmus Bulletin, 9 (3), 42–48.
Szerző nélkül (2022): Gyula és térsége turisztikai térség. Magyar Turisztikai Ügynökség honlapja. Letöltés ideje: 2022. 05. 04. https://mtu.gov.hu/cikkek/gyula-es-tersege-turisztikai-terseg-1925
Vajda, R. – Vadas, V. (1990): Magyarország gyógyidegenforgalma I-II. Budapest: Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat
Szerző nélkül (évszám nélkül): Várfürdő története. Gyulai várfürdő honlapja. Letöltés ideje: 2022. 03. 30. forrás: https://varfurdo.hu/gyulai-varfurdo-tortenet-m222
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Kis Fruzsina, Bagdi Róbert
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
