Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.) populációk rajzásdinamikai elemzése Magyarországon fénycsapda fogásokra alapozva

Absztrakt

A kukoricamoly átfogó rajzásdinamikai vizsgálatának érdekében a magyar fénycsapda hálózat hat különböző helyszínéről származó adatsorok (1960−2005) feldolgozását végeztem el. Az évenkénti rajzásdiagramokat vizuálisan elemzését követően, lineáris regresszió analízissel vizsgáltam az összes csapdázott egyedszám (Σ), az egy napra vetített relatív egyedszám (1RESZ) és a rajzáscsúcs kvóciensek (RQ) évek során tapasztalható változásának tendenciáját. E paraméterek egymást követő ötéves adatsorainak Student-féle t-próbával történő összehasonlításával a változások időtartamát, időpontját kívántam feltárni. Végül az éves átlaghőmérséklet vizsgált paraméterekre gyakorolt befolyásoló hatásának megismerése érdekében varianciaanalízist végeztem. A kukoricamoly XX. század első felében megindult ökológiai, rajzásdinamikai változása a század második felében kiteljesedett és napjainkban is zajlik. Ezt alátámasztja a csapdázott egyedszám évenkénti emelkedése is (Σ-ból számolt regresszió együttható pl: Velence-Sukoró: 65,58; Tarhos: 131). E jelenség a nyárvégi, második rajzáscsúcs országos szintű elterjedésével és megerősödésével jellemezhető leginkább (RQ-ból számolt átlagos regresszió együttható: 0,082). A varianciaanalízis igazolta évenkénti csapdázott egyedszám változása és az éves átlaghőmérséklet közötti szignifikáns kapcsolatot (P=0,021). Az országos szintű rajzáskép változás hátterében a fokozatosan emelkedő hőmérséklet, klíma is szerepet játszik. Jelen vizsgálati eredményekből, és a szakirodalmi adatokból következően a kétnemzedékes (bivoltin) ökotípus magyarországi folyamatos térnyerése valószínűsíthető.