Télálló pálmaliliomfajok és hazai növényalkalmazási lehetőségeik
Kulcsszavak:
jukka, pálmaliliom, növényalkalmazásAbsztrakt
A Yucca fajok az arid trópusok, szub- trópusok, száraz hegyi illetve pusztai vegetáció növényei. A nemzetség neotropikus elterjedésű, diverzitás- centrumuk Közép-Amerika területére esik. A pálmaliliom nevet, amely bota- nikailag helytelen, pálmákra emlékeztető levélüstökük és liliomra hasonlító, fehéres virágaik után kapták. Nagytermetű, törzses vagy törzs nélküli, rozettás növények, fás évelők, talajlakók (kivétel a Y. lacandonica). Hajtásukban megjelenik a szekunder vastagodás, nyalábrendszerük erőteljes rostokkal szilárdított. Leveleik szukkulensek, dorziventrálisak, lán- dzsásak, gyakran szúrós hegyűek. Köny- nyen felismerhetők a tipikus szálas, rostos levélszélekről, amelyek egyébként a Hesperaloe nemzetségnél és néhány Agavefajnál fordulnak elő. A Yucca nemzetség jellegzetessége a fehéres, viaszszerű, csüngő virág. A takarólevelek forrtak, a porzók a lepel csövére vagy a lepelcső belső oldalára nőttek (Borhidi, 1995; Irish, 2000). A jukkák felső és az agavék alsó állású magháza Podani (2003) szerint a családon belüli két evolúciós utat tükrözi. CAM fotoszintézis jellemző rájuk. Kemotaxonómiai szempontból jól feltérképezett nemzetség: szaponin és szapogeninvegyületeket tartalmaznak nagy mennyiségben (Gentry, 1982). A népi gyógyászatban, helyi és kereskedelmi forgalomban, mint szappant használják (Wall et al., i96i). Rostjai kosarak, kalapok készítésére, különböző zsenge részei pedig táplálékul szolgálnak. A pálmaliliomok hazai növényalkalmazása hosszú évekre vezethető visz- sza. Példaként, a Yucca gloriosa, mint “Jucca indica vagy fucca gloriosa, azaz dicsőséges vagy dicsekvő káka” szerepel a Posoni Kert virágflórájának névjegyzékében. Rapaics “A Magyarság Virágai” című könyvében (1932) írta, hogy a “Lippay által ismertetett amerikai virágok közül a Yucca gloriosa és a falak mellé vagy lugasnak ültetett Campsis radicans terjedt el nagyobb mértékben”.
Hivatkozások
1 Bagi, I. (2008): Zárvatermő növények adattára (Compendium for Angiosperm Families). Juhász Nyomda Kft, Szeged, p. 234.
2 Borhidi, A. (1995): A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
3 Dahlgren et al (1985): The families of the Monocotyledons: Structure, evolution and taxonomy. Springer-Verlag, Berlin,
4 debreczy, zs. (1976): Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
5 Hutchinson, J. (1934): The families of flowering plants. Monocotyledons. Vol. 2. Oxford University Press.
6 Gentry, H. S. (1982): Agaves of Continental North America. University of Arizona Press. Tucson, Arizona
7 Irish, M., Irish, C. (2000): Agaves, Yuccas, and Relatíve Plants. A Cardener's Cuide. Timber Press. Portland. Oregon
8 podani, j. (2003): A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 131-132.
9 Powel, J. A. (1984): Biological interrelationship of month and Yucca schottii. Univ. Calif. Publ. Entomol. 100:1-93.
10 Rapaics, r. (1932): A magyarság virágai. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Cl kötet, Budapest p. 273, 291.
11 Reveal, J. L. (1977): Agavaceae. in Cronquist, A.: Intermontain Flóra, vol. 6. New York
12 thiede, j (2001): Agave. in ECCLI, U. (ed): lllustrated Handbook of Succulent Plants: Monocotyledons Sukkulenten-Sammlung Zürich Switzerland
13 Wall, M. E. és Fenske, C. (1961): Steriodal sapogenins. LXI. Steroidal sapogenins content ofseeds. Economic Botany XV:i3i-i32. Publ. Soc. New York Bot. Garden
14 APC III tidies up plant family tree. Horticulture Week, 2009. október 8. (Hozzáférés: 2009. október 29.) http://hu.wikipedia. org/wiki/APG_lll-rendszer
15 NET1: http://www.bennyskaktus.dk/Y_names_UK.htm (2010.12.13.)
16 NET2: http ://www. agavaceae. com/bota n i k/pfla nze n/ botspezies_menu_en.asp?menu=i£rbgt= am£rgenus=YUCCA&gnr=230 (2011. 04.03.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szabó Krisztina, Gerzson László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
