A múlt kérdései - a jövő válaszai
A budapesti Kossuth tér térépítészeti tervpályázata
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.8.6030Kulcsszavak:
A budapesti Kossuth tér, tér térépítészeti tervpályázataAbsztrakt
A városok fejlődése során a központi térnek: akár a görög agórának vagy a középkori illa városok városháza körül kialakuló főterének - mindig különleges, kettős szerepe volt. Központjai a város irányításának, ebből adódik reprezentatív jellege; ugyanakkor a közösségi élet és a találkozás helyszíne is. Minden városi tér változik története során kialakítását, mentális jelentését tekintve. A történelmi változások, a városirányítás szándékai, a fejlesztési igények, és a politikai döntések is nyomokat hagynak rajtuk. Új funkciót kapnak, megváltozik szerkezetük és az őket körülvevő épített térfalak, valamint szabadtérépítészeti kialakításuk is. A fejlesztések és változtatások természetesen kiemelten érintik a főtereket. A Parlament felépülése óta az egykori Tömő tér ad helyet a Magyarország legfőbb államirányítási szervének otthont nyújtó épületnek. Emiatt az ország főterének szerepét is betölti. A budapesti városfejlődés során a főterekre amúgy is jellemző változások ezt a teret különösen érintették. Tanulmányom első részében rövid történeti áttekintés keretében vizsgálom, hogy milyen alapvető koncepcionális, térszervezési kérdések merültek fel a térrel kapcsolatban 1883 és 1927 között. A második részben a 2007 májusában lezajlott térépítészeti pályázatra benyújtott tervekben vizsgálom a történeti kérdésekre adott kortárs válaszokat, valamint napjaink tervezőinek viszonyulását a történeti környezethez
Hivatkozások
Balogh Péter István: Szabadtér-tervezés történeti környezetben. In: 4D Tájépítészeti és Kertművészeti folyóirat. 2006/3. szám. 38–44. oldal.
Mappa Specialis intravillani hoves Fundorum Interioris Urbis necnon Suburbum Josephinie et Theresiani... in gremio Liberae Regiaeque Civitatis Pestienis comprehensorum. Bállá Antal 1785.
Hültl Sándor. Székesfőváros beltelekeinek térképe, 1871.
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Budapest, 1931. 282. oldal.
Ezrey: A Parlament környéke. In: Váltakozók Lapja. 1914.
Gábor Eszter: Az állandó Országház tervpályázata 1883-ban. In: Az Országháza. Budapesti Országház tervek 1784-1884. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2000.
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Budapest, 1931. 283. oldal.
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium épülete: épült Bukovits Gyula tervei szerint, 1885–1886-ban. A Kúria épület Hauszmann Alajos tervei szerint 1883–1886 között épült.
Steindl Imre: Tervmagyarázat és műleírás, az állandó országház tervezete és költségvetéséhez. In: Az Építési Ipar. 1885/6. 104–105, 115–116. oldal.
Az új országház előtti tér rendezése. In: A kert. 1836. 120. oldal.
Az új országház parkja. In: A kert. 1896. 68. oldal, 120. oldal, 929. oldal.
Somorjay Séllysette: Budapest, Kossuth tér. Történeti áttekintés és műemlékvédelmi szempontok a térrendezéshez. A tervpályázat dokumentációjának melléklete. 2007.
Palóczi Antal: Gróf Andrássy szobra és az Országház tere. In: Építő Ipar. 1900. 313–314. oldal.
Az Andrássy-szobor parkja. In: A kert. 1906. 213–214. oldal.
Lechner tervének publikálását lásd: Lechner Jenő: A budapesti Kossuth-szobor elhelyezéséről. In: Építő Ipar. 1905. 198–200. oldal.
Palóczi Antal: A Kossuth-szobor helye az Országháztéren. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1926. 190. oldal.
Pimuits Aladár: Különvélemény a Kossuth-szobor elhelyezése tárgyában. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1926. 199–Pimuits Aladár: A Kossuth-szobor elhelyezése. Palóczi Antal előadása a mérnökegyletben. In: Vállalkozók Lapja. 1926. 2. oldal.
Ybl Ervin: A Kossuth-szobor helye az Országháztéren. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1926. 222–224. oldal.
Sárkány István: A Kossuth-szobor elhelyezése. In: Építő Ipar Építő Művészet, 1926. május 1. A Kossuth-szobor elhelyezésének ügye. In: Építő Ipar Építő Művészet, 1926. 77. oldal. A Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége a Kossuth-szobor Országház téren való felállítása ellen. In: Építő Ipar Építő Művészet. 1926. 109. oldal. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet állásfoglalása a budapesti Kossuth-szobor elhelyezése tárgyában. In: Építő Ipar Építő Művészet. 1926. 90. oldal.
Ybl Ervin: A Kossuth-szobor helye az Országháztéren. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1926. 222–224. oldal.
Lechner Jenő és Rerrich Béla egynapilapban tett nyilatkozatát idézi Rade Károly. Rade Károly: Az Országház tér rendezése. In: Kertészeti Lapok, 1927. 61. oldal.
Rapics Raymund: Magyar kertek. Budapest, s.a. 280. oldal.
Rade Károly: Az Országház tér rendezése. In: Kertészeti Lapok, 1927. 61. oldal. Rapics Raymund: Magyar kertek. Budapest, s.a. 280.
Palóczi, Lechner-Rerrich és Rade koncepciójának összehasonlításáról lásd: Pirovits Aladár: A Kossuth Lajos tér végleges rendezése és a Kossuth-szobor. In: Vállalkozók Lapja. 1927. 7–8. oldal.
Fővárosi Közlöny, 1927. 2765. oldal.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Csepely-Knorr Luca
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
