Kórházkertek tervezési elvei az ökoszisztéma-szolgáltatás tükrében

Absztrakt

A természet gyógyító hatását az ókor óta ismerjük. Ez a tudás befolyásolta a kórházkertek kialakítását egészen a XX. századig, amikor a gyógyászatban is a hatékonyság és gazdaságosság lett a fő kritérium. A kertben úszó, pavilonos kórházépületek helyett racionálisan üzemeltethető tömbkórházak épültek, és a kertek fizikai-lelki gyógyhatása, lélekerősítő természetélménye háttérbe szorult. Az elmúlt egy-két évtizedben a kertek gyógyító, megújító hatásával egyre több kutatás foglalkozik, és a kórházkertek újra hangsúlyos szerepet kaphatnak a tervezésben és fejlesztésben (Ulrich, 2002). A kórházkertek tervezési elvei ma nemcsak a gyógyító funkciót emelik ki, hanem ezeket az intézménykerteket is – mint általában a városi zöldfelületi létesítményeket – a városi zöldinfrastruktúra, a városi ökoszisztéma részeként értelmezik. Az urbanizációs folyamatok során a városi szövet, a térszerkezet alapvetően megváltozott. Az egykor városszéli helyzetű kórházakat a városi szövet körbenőtte, s mára a kórházkertek a városi zöldfelületi rendszer szerves részét képezik (Kiss, 2013).
A nemzetközi és hazai tervezéselmélet és gyakorlat összevetése alapozza meg a kutatás során a modellterületek elemzését. A hazai, illetve fővárosi kórházkert-vizsgálatok digitális térképi analízisei, valamint - a járványhelyzet miatt csak korlátozott – helyszíni vizsgálatai jelentik a kutatás adatbázisát és módszerét. Jelen kutatással arra kerestünk választ, hogyan változott a kórházkertek helyzete a városban, hogyan alakult a történelem során a kialakításuk, használatuk, s hogy változott a biológiailag aktív és inaktív felületek aránya, a kertek kialakítása, igényessége, fenntartása. S vajon a fizikai, pszichikai jól-létet, a testi lelki gyógyulást és megújulást tudják-e a mai kórházkertek szolgálni? Milyen tervezéselméleti irányelveket kell figyelembe venni, és hogyan jelenik meg a kórházkertek komplex ökoszisztéma-szolgáltatása a tervezési irányelvekben, hogyan válnak vagy válhatnának a mai kórházkertek a város szerves részévé, és valóban a betegek, a személyzet, a látogatók és a városi lakosság jól-létét szolgálják?
A kutatás során áttekintettük a nemzetközi és magyar szakirodalmat, mely bemutatja a kórházkertek fejlődését, a tervezési elvek alakulását, illetve a jelen kor környezet-egészségügyi, orvosi kutatásait, amelyek hatással vannak a kórházkertek tervezésére. Majd mintaterületeken megvizsgáltuk, hogy hogyan változtak egyes budapesti kórházkertek, milyen irányú fejlesztések mennek ma végbe, és végül ezek elemzése, értékelése zárja a kutatást.