A Római-part tervezési stratégiája; Közösség és táj a tervezési keretrendszerben

Absztrakt

A budapesti közterületi beruházások sajátos politikai atmoszférája kritikus helyzetet kezd előidézni, s alighanem paradigmaváltásra van szükség. Az erős kormányzati irányítási rendszer nem veszi figyelembe a helyiek, a városlakók igényeit. Jól példázza ezt a Városliget esete, s most a Római-part átépítésének terve az új árvízvédelmi rendszerrel.
A diplomatervben a közel 3 kilométeres Római-part részletes és komplex analízise alapján egy tipológia rendszert dolgoztam ki a sétány jellegének, karakterének kategorizálásával. A tipológia alapján, a Római-partra készült kutatások és tervek segítségével készültek a tervi javaslatok, melyek ily módon egy tervezési mátrixba rendeződtek. A tervmátrix adja a lehetséges tervi megoldásokatminden egyes típusra, partszakaszkarakterre. 
A diplomaterv készítésének időszakában a helyi közösség demonstrációt szervezett, hogy ily módon fejezze ki tiltakozását a Fővárosi Önkormányzat új árvízvédelmi rendszerével szemben, amely drasztikus változásokat eredményezhet már a közeljövőben a parti sáv ökológiai rendszerében és rekreációs adottságaiban. A diplomamunka tervi változatok sorozatát adja minden egyes partsávtípusra, ami segítséget jelenthet a helyi közösségnek a tervezési kihívások megválaszolásában a teljes 3 kilométeres szakaszon. A tervváltozatok alkalmasak az egyedi karakter megformálására is. 
Mind a tervezési módszertan, mind a tervi javaslatok alkalmasak lehetnek széleskörű hasznosításra, más folyóvíz menti területeken, akár Magyarországon, vagy Közép-Európában, s talán azon túl is. A tervezési metodika, a tipológia, a tervezési mátrix és a tervek a társadalmi és ökológiai rendszerek harmonikus kapcsolatának erősítését, egyensúlyozását szolgálják.