Táj és régió: a regionális eszme kialakulása és táji vonatkozásai a Balaton-térség rekreációs célú fejlesztéstörténetében
Kulcsszavak:
BalatonAbsztrakt
Ormos Imre „A tájépítészet hozzájárulása a környezet újrarendezéséhez” című előadásában az 1966-ban megrendezett 10. IFLA Kongresszuson a Balatoni Regionális Tervet mutatta be, mint a nagy léptékű tájrendezés nemzetközi viszonylatban is jelentős példáját.1 A Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Abercrombiedíjával is kitüntetett tervezés vezetője a Városépítési Tervező Vállalat (VÁTERV) munkatársa, az építész végzettségű város- és regionális tervező Farkas Tibor2 volt, miközben a munkába a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola részéről bekapcsolódó Ormos Imre is meghatározó szerepet vállalt a regionális tájrendezés metodikájának kialakításában. A tájrendezési munkarész kidolgozását már a Farkas által koordinált tervművelet előtt megkezdte az Országos Tervhivatalban, így az első regionális léptékű, a tájat egységes nézőpontból szemlélő balatoni tájrendezési terv az ő nevéhez is fűződik. A tanulmány célja a Balaton-fejlesztés eszme- és szakmatörténeti rekonstrukciója, elsősorban az építész, a településtervező és a tájépítész feladatkörök, koncepciók bemutatásával. A források által eszmetörténeti szinten bemutatható a régió- és tájfogalom diszciplináris kereteken átnyúló viszonya, valamint a regionális stratégiaalkotás építészeti – urbanisztikai - tájépítészeti differenciálódási folyamata. A korai tömegturizmus modernizációs problémáit vizsgálva kirajzolódik egy, a fejlesztéstől a rehabilitációig tartó ív, ami a szakmai pozíciók átrendeződését és új, elsősorban tájrendezési eszközök megjelenését kívánta meg. A Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltárának archívumában őrzött Ormos-hagyatékban3 fellelhető az 1963-as A Balaton 20 éves fejlesztési terve című dokumentáció, melyet személyes kézírásos feljegyzéseivel egészített ki,4 erősen kritizálva a zöldfelületi fejlesztés és a partfeltöltés ellentmondó arányait, előrevetítve a modernizáció veszélyeit. Korai kritikája már sejteti a fejlesztés ambivalens szellemiségében rejlő, a hatvanas évek közepétől egyre inkább felszínre kerülő feszültségeket. A regionális gondolkodás jelen horizontját is szem előtt tartva érdemes megvizsgálnunk az üdülőterületi urbanizáció révén bekövetkező léptékváltást, a regionalitás genezisét, majd szakmatörténeti differenciálódását és az egységes tájalakítás eszméjének megjelenését az építészet, az urbanisztika és a tájtervezés eszközeiben. A tájfogalom tervezéselméleti megalapozása Mőcsényi Mihály 1968-as definíciójához köthető a hazai szakmatörténetben, ezt megelőzően a különböző diszciplínák eltérő funkcióval és tartalommal alkalmazták, gyakran épp a régió fogalom szinonimájaként. A hazai regionális tervezéstörténet kezdeti szakaszában gyakran „kistáji tervekként” említik a Balatonra és más földrajzi egységek rendezésére irányuló feladatokat, miközben ezek a terveszközök a mai értelemben vett tájrendezési, de még tájvédelmi szándékokkal sem bírtak. Ezzel párhuzamosan a „tájképi formálás” is visszatérő motívumként jelent meg az építészeti- és településtervezés – különösen üdülőterületekre irányuló - gyakorlatában, bár a „tájképi” eszközök pontos meghatározásával adósak maradtak a tervek publikálói. A fenti esetekben a táj mint segédfogalom jelent meg, ellentétet képezve az indusztriális és urbánus keretekre szabott, bevett tervezési gyakorlattal. Az üdülőtájak urbanizációja plasztikusan illusztrálja a hagyományos települési kontúrokból való kiszakadás, a morfológia és történeti kontextus hiányából adódó problémákat, ahol a rekreációt biztosító természeti táj a tervezők számára elsősorban mint vizualitás jelent meg, és az eltérő léptékszintek közti közvetítő médiumként használták. A látványorientált szemlélet magában hordozta a szubjektív leképezés és értelmezés problémáját is, amit a korabeli szaknyelv differenciálatlan jellege tovább erősített. Jelen publikációban a tájfogalmat annak történeti kialakulásában követhetjük nyomon, elfogadva, hogy annak tartalma nem statikus, hanem egy – helyenként ellentmondásos – eszmetörténeti folyamat eredménye. Ebben a genealógiában a Balaton-fejlesztés feladatai, kiéleződő ökológiai problémái jelentős inspirációt gyakoroltak a nagy léptékű zöldfelületi tervezés felértékelődésére és a hazai tájrendezés diszciplínájának kialakulására.
Hivatkozások
Ormos Imre: Planung für das Erholungsgebiet am Balaton-see, Ungarn. Garten und Landschaft 9, 1966, pp. 285-287.
Farkas Tibor personal archive, with courtesy of the family. Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, 165. fond: Ormos Imre materials, box 4.
Peter Hall: Cities of Tomorrow: An Intellectual History of Urban Planning and Design. Oxford, BlackwellPublishing, 1988, 1996, 2002.
Perczel Károly: Kell-e országos keretterv? Új Építészet 2 (1946)
Daniela Spiegel: Vacationing within the walls. The Design and development of holiday resorts int he GDR. In: Moravánszky Ákos - Karl R. Kegler (eds.) Re-Scaling the Environment. New Landscapes of Design, 1960-1980. East West Central. Re-Building Europe 19501990. Vol. 2. Birkhäuser, Basel, 2017. pp 173-188.
Frank Erich Carl: Erholungswesen und Landschaft, Deutsche Bauakademie, 1960 Berlin.
Kolosovskii: Foundations of Economic Regionalization (1958), Kolosovskii: Theory of Economic Regionalization (1969)
Kenny Cupers, Igor Demchenko: Projective Geographies Between East and West. In: Moravánszky Ákos - Karl R. Kegler (eds.) Re-Scaling the Environment. New Landscapes of Design, 1960-1980. East West Central. Re-Building Europe 1950-1990. Vol. 2. Birkhäuser, Basel, 2017. pp 135-152.
Adriano Olivetti: Studi e proposte preliminari per il piano regolatore della Valle d’Aosta
Heinrich Peter: Regionalplanung im Kanton Zürich, Gebr. Pretz, Zürich, 1945
Armin Meili: Bauliche Sanierung von Hotels und Kurorte, Verlag für Architektur, Erlenbach-Zürich, 1945
Wettstein Domonkos: Regionális törekvések a Balaton-parti üdülőterületek építéstörténetében a két világháború között. Építés-Építészettudomány, Építés – Építészettudomány 45(1–2) DOI: 10.1556/096.2017.45.1–2
Tóth János: A Balaton környék egységes fejlesztése és rendezése. Tér és Forma 1-3, 1946, 14–18.
The International Congress of Modern Architecture (CIAM) recorded its functional city idea in the 1933 Athens Charter.
Perczel Károly: A regionális tervezés eddigi munkáiról és tapasztalatairól. Településtudományi Közlemények, 13. 1961 május 50-55.o.
uo. 17.
Komoróczy Lajos: A Balatonkörnyék üdülőterületeinek fejelsztési kérdései. Különlenyomat az Építésügyi Szemle 1957/2 számából. Budapest, 1958.
Wettstein Domonkos: The balaton region as an experimental territory. Positions of architecture in the emergence of regional planning for recreation in hungary. In: Építés – Építészettudomány 44(1–2)129–177
Ormos Imre: A kert- és tájépítész szerepe a város és táj tervezésben. Városépítés 2, 1967, pp. 9-12.
Ormos Imre: Településeink üdülőterületei és idegenforgalmi problémái. Városépítés 6, 1968, pp. 2-3.
Misley Károly: Üdülőterületi létesítmények tervezése és a tájvédelem. Városépítés 3, 1966, pp. 21-23.
Kőszegfalvi György: A tömeges üdülés és idegenforgalom tervezésének néhány időszerű kérdése. Településtervezési tájékoztató 3-4, 1968.
Ormos Imre: A szabad táj mint a nagyvárosok lakóinak üdülőterülete. A kertészeti és szőlészeti főiskola évkönyve XXVII. évf. 1963 Mezőgazdasági Kiadó, 1963, Budapest. 189-208.o.
Neil Brenner (ed.) Implosions/ Explosions: Towards a Study of Planetary Urbanization, Berlin, Jovis, 2013.
Gerle György: Az üdülő- és idegenforgalom területrendezési vonatkozásai Településtudományi Közlemények, 1967 május, pp. 46-65.
Polónyi Károly, Építész-településtervező a perifériákon, Polónyi Károly retrospektív naplója, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000.
Simon Mariann: Hungarian See Promises a Rich Summer: Collective Good and Economic Interest in Socialist Leisure Architecture. In: eds. Heynen, H. – Gosseye, J. (ed.) Proceedings of the 2nd International Conference of the European Architectural History Network. Koninklijke Vlaamse Academie van Belgie voor Wetenschappen en Kunsten, Brussels, 2012, pp. 480-484.
Wettstein Domonkos: Deformations of the Vacationscape. The mechanism of changing effects on the Balaton landscape after 1968. Architektúra&Urbanizmus, 1-2, 2016, pp. 39-55.
Korbonits Dezsőné: Összevont rendezési és tájrendezési terv. VÁTI törzsszám: 1386/76 / Lechner Tudásközpont
Kotsis Lajos: Az új regionális rendezési terv. In: Illés, I. (ed.) Tavunk, a Balaton. Budapest, Natura Kiadó, 1981. pp 313-334.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Domonkos Wettstein
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).