A budai zöld korridor örökségvédelmi alapú fejlesztése
DOI:
https://doi.org/10.36249/62.2Absztrakt
A települések jellegüktől és nagyságuktól függően különböző mértékben módosítják a hely természeti adottságait, míg a település fejlődésével folyamatosan változik, egyre urbánusabb jelleget ölt a táj. A nagyváros funkcióinak összetettsége, komplex halmaza, az ezt szolgáló beépítések mértéke, a magas laksűrűség, a közlekedési rendszerek bonyolult hálózata nem képes érzékenyen igazodni a természeti adottságokhoz, hanem nagymértékben átformálja, átalakítja azokat, sok esetben épp azt a természeti értéket, potenciált csorbítva, pusztítva, amiért a város eredetileg az adott helyre települt. Ezért a nagyváros a fejlődése, növekedése során az alapvető tájszerkezethez illeszkedve, várostípustól függően a sokasodó művi elemeivel, rendszereivel egyre inkább uralja a tájat, funkcionális, ökológiai és vizuális-esztétikai értelemben egyaránt.
Különösen igaz ez a zöld-és kékinfrastruktúra elemek esetében. A város, egyre nagyobb területeket intenzíven beépítve fokozatosan éli fel a zöldfelületi potenciált és módosítja, károsítja a felszíni és felszín alatti vízkészletet. Az így kialakult, vagy inkább visszamaradt zöld- és kékinfratruktúra veszít az eredeti értékéből és fokozatosan egyre kisebb, széttagolt területre szorul vissza. Ezzel megszűnik, romlik a korábbi kondicionáló hatás, a tájhasználatot segítő jótékony ökoszisztéma-szolgáltatás, vagyis az élhető település ökológiai adottságai romlanak egyre nagyobb mértékben. Ez a folyamat érvényesül a város egészén.
A főváros jobb parti része, Buda domborzati adottságait követő kékinfrastruktúra eleme, az Ördög-árok időszakos felszíni vízfolyása1 a 19. század utolsó harmadában a beboltozás, lefedés miatt a belső kerületekben teljesen eltűnt a felszínről. Helye és környéke városiasodott, és kialakult a városszerkezeti szempontból egyedülálló Budai Zöld Korridor (BZK), amely 5,1 km hosszan fontos eleme Budapest zöldfelületirendszerének. Ez a többé-kevésbé egybefüggő zöld folyosó a Hűvösvölgytől egészen a Gellért-hegy lábánál fekvő Duna-part vonaláig húzódik. A mai város-szerkezetben kiemelten fontos a völgy mentén megmaradt zöldfelületek várostörténeti és ökológiai örökségvédelme.
A téma aktualitását adja, hogy egyre nagyobb figyelem irányul e meghatározó városszerkezeti és kultúrtörténeti jelentőségű zöldfelületi korridorra: a fővárosi fejlesztési tervekben megjelenik, mint megőrzendő és fejlesztendő zöld folyosó, a parkokra egymás után készülnek a különböző műfajú, azok megújításával foglalkozó tervek. A szerzők 2020-ban részt vettek egy többkötetes részletes kutatási tanulmány elkészítésében a Budai Zöld Korridor területére (a tanulmány megrendelője: Budapest Fejlesztési Központ), amelyet később a Városmajor tervpályázatának kiírásához is felhasználtak. A tanulmány saját eredményei felhasználásával készült jelen publikáció is. Fővárosi Közgyűlési jóváhagyással elkészült a Gellért-hegyi közpark stratégiai terve és a Vérmező stratégiai terve. Ez év márciusában zárult le a Városmajor megújítása tájépítészeti tervpályázat. Az elmúlt években több pályázat is érintette a zöld folyosót, ezekből a Gellérthegy és Citadella ötletpályázatát érdemes kiemelni. Közösségi tervezéssel megújult a Tabán sport- és szabadidőpark területe. A BZK egy teljes könyv terjedelmet is megérdemelne, mi most a parkok külön-külön fókusza helyett röviden, átfogóan tekintünk a korridorra, és két kutatói kérdésre keressük a választ elsősorban a jelenlegi város-szerkezet elemzése, valamint a kivonatolt történeti áttekintés alapján:
1. Hogyan lehet a várostörténetileg létrejött zöld korridor kapcsolatrendszerét fejleszteni a kialakult és értékes városi szövetben?
2. Lehetséges-e visszaállítani a felszíni vízfolyást és tájépítészeti eszközökkel integrálni azt a városszerkezetbe?
Hivatkozások
Bernát György et al. (1973): Budapest Lexikon. Akadémiai Kiadó: Budapest.
BFVT Kft. (2013): Budapest 2030 : Hosszú távú városfejlesztési koncepció. [Budapest Főváros Önkormányzat]: Budapest.
BFVT Kft. (2017): Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója : Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepciója, II. kötet Koncepció. BFVT Kft.: Budapest.
BFVT Kft. (2017): Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója : Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepciója, I. kötet Helyzetelemzés és -értékelés. BFVT Kft.: Budapest.
BFVT Kft. (2021): Budapest főváros településszerkezeti terve, III. kötet. [Budapest Főváros Önkormányzat]: Budapest.
BFVT Kft. (2021): Radó Dezső Terv : Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve, 664/2021. (III. 31.). BFVT Kft.: Budapest.
Blaschnek, Samuel B. (1830): Plan der königl. ungarischen freyen Stadte Ofen und Pesth sammt deren Umgebungen. BFL XV. 16.d.241/6. [online] In: Hungaricana, Térképek és Építészeti Tervek. URL: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/120/ [2021. június 22.]
Blinder, Johann Philip (1761): [Nova Buda et Pestinum]. BFL XV.16.d.241/cop14, 1823 (BFL XV.16.d.241/cop1). In: Hungaricana, Térképek és Építészeti Tervek. URL: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/112/ [2021. június 22.]
Budapest Székesfőváros Mérnöki Hivatala (1908-37): [Budapest székesfőváros területének térképe]. BFL XV.16.e.251/75. [online] In: Hungaricana, Térképek és Építészeti Tervek. URL: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/2789/ [2021. június 22.]
Déry Attila (2005): Pest története és művészete. Budapest építészeti topográfia 1. Terc: Budapest.
Dragonits Tamás (2014): ...Szemtanúság... Szerző: Budapest.
Edvi Illés Aladár (2005): Budapest építészeti útmutatója 1896. Terc: Budapest.
Garády Sándor (1931): Mátyás király vadaskertjének falai. Historia. Pestbudai Emléklapok, 4 (3-4), 139-142.
Granasztói Pál (1963): A budapesti Duna-partok. Népszabadság. 21 (263), 7. [online] In: Arcanum Digitális Tudománytár. URL: https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszabadsag_1963_11 [2021. június 22.]
Homolka József (1903): Budapest Székes-Főváros és környékének térképe. [G I h 1127]. [online] In: Hungaricana, Térképek és Építészeti Tervek. URL: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/36417/ [2021. június 22.]
Illyés Zsuzsanna – Földi Zsófia – Jákli Eszter – Nádasy László (2018): Tájkarakterből településképi arculat, a régi Buda szőlőterületeinek átalakulása. 4D, (48), 2-39.
Kardos Bálint Ferenc – Schild Beáta Dorottya (2019): Vigalmi negyedből parkrendszer. 4D, (52), 38-63. DOI: http://doi.org/10.36249/52.4
Kogutowicz Manó (1909): Budapest székesfőváros egész területének térképe a szomszédos községekkel. 3. kiadás. BFL XV.16.e.251/41b. [online] In: Hungaricana, Térképek és Építészeti Tervek. URL: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/2508 [2021. június 22.]
Maráz Borbála (2009): Újabb feltárások a Budapest-Tabán késő la Téne-kori fazekastelep területén (Előzetes jelentés a 2005-2008. évi ásatásokról). Communicationes Archaeologicae Hungariae, (2009), 101–124. DOI: https://doi.org/10.54640/CAH.2009.101
Marek János (1873): Buda sz. k. főváros egész határának másolati térképe. BFL XV.16.a.201/9 (1–40). [online] In: Hungaricana, Térképek és Építészeti Tervek. URL: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/2364/ [2021. június 22.]
Mesterházy Jenő (1939): Szent Gellért püspök hegye. Búvár, 5 (6), 461-465.
Neu, Andreas (1786 k.): Magyarország földrajzi (általános) térképe az I. katonai felmérés alapján. [Geographische Chartedes Königreichs Hungaria] [B IX a 1120], [online] In: Hungaricana, Térképek és Építészeti Tervek. URL: https://maps.hungaricana.hu/en/HTITerkeptar/754/ [2021. június 22.]
Ney Ákos (1937): Budapesti városrendezési kérdések. Technika. 18 (5), 116-120. [online] In: Arcanum Digitális Tudománytár. URL: https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_Technika_1937/ [2021. június 22.]
Ormos Imre (1934): Az új Tabán kertjei. Kertészeti szemle. 6 (7), 215-217. [online] In: Arcanum Digitális Tudománytár. URL: https://adt.arcanum.com/hu/view/KerteszetiSzemle_1934/?pg=218&layout=s&query=ORmos%20Imre [2021. június 22.]
Preisich Gábor (1998): Budapest városépítésének története 1945-1990. Műszaki Könyvkiadó: Budapest.
Szablyár Péter – Szunyogh Gábor (2003): Az Ördög-árok befedése. Budapesti Nap. 2 (8), 31. p.
Szablyár Péter (1999): A vízfolyás pokoljárása. Élet és tudomány. 54 (16), 494.
Szunyogh Gábor (2003): Föld alatti patak a földi paradicsom. Budapesti Nap. 2 (8), 31.
Teremy Viktória – B. Nagy Ildikó Réka – Tatai Zsombor – M. Szilágyi Kinga (2021): Tervezői tapasztalatok Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési terve kapcsán. 4D, (59), 85-101. DOI: http://doi.org/10.36249/59.6
Toorn, Martin van den (2014): A városi parkok jövője Európában; a tájépítészet szerepe a tervezésben és a kutatásban 1. rész. Városi parkok és tájak tervezése. 4D, (33), 2-19.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Bátrhoryné Nagy Ildikó Réka, Teremy Viktória Nóra, Schneller István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).