TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl
<p>ISSN 1589-4673 (Nyomtatott)<br />A folyóirat a tájökológia mint szintetizáló tudáson alapuló tudományterület és a hozzá szorosan kapcsolódó diszciplínák fejlődésében – alapvetően a táj egészével kapcsolatos kutatásokban – kíván közreműködni. <br />Alapította: Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet és a Tájökológia Tanszék 2003-ban.</p>Magyar Agrár- és Élettudományi EgyetemhuTÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY 1589-4673<p>A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY). </p>A Somogy megyében megvalósítható fotovoltaikus potenciál első számítása és hatása a CO2-kibocsátás csökkentésére és a munkahelyteremtésre
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4960
<p>A jelenlegi éghajlatváltozási tendenciák miatt fel kell gyorsítani az energetikai átállást a megújuló energiákra. Ennek érdekében az Európai Unió ambiciózus energiacélokat tűzött ki. A tagországokban, például Magyarországon azonban az atomenergia és a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is jelentős szerepet töltenek be az energiamixben. Ennek ellenére az ország nagy napelemes fotovoltaikus (PV) potenciállal rendelkezik, amelyet alig használnak ki, különösen a déli megyékben, ugyanakkor eddig a technikai potenciált kevésbé kutatták. Somogy vármegyében a napelem-potenciál rövid távon történő kihasználásának becslésére egy többszempontú térbeli megközelítést alkalmaztunk, amely integrálja a környezeti, a műszaki (gazdasági adottságokkal) és a földrajzi (társadalmi elfogadhatósági jellemzőkkel rendelkező) térinformatikai korlátokat. Az eredmények azt mutatják, hogy Somogy vármegye rövid távon 2,7 GWp megvalósítható napelemes potenciállal rendelkezik, 3,2 TWh/év villamosenergia-termelő kapacitással. Ez az energiapotenciál mintegy 25-ször nagyobb, mint a jelenlegi beépített villamosenergia-termelési kapacitás, és a 2030-ra kitűzött nemzeti cél 45%-át teszi ki a magyarországi beépített napelem-kapacitás tekintetében. Ezen túlmenően ez a potenciál közel 35 000 közvetlen munkahelyet teremthet, és lehetővé teszi 1,16–2,65 Mt CO<sub>2</sub> légkörbe történő kibocsátásának megakadályozását. A javasolt megállapítások és a jövőbeni tanulmányok mind helyi, mind nemzeti szinten jelentősek, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy információt nyerjünk az éghajlati célok elérésére és az energiafüggetlenség felgyorsítására vonatkozó társadalmi-gazdasági előnyökre.</p>
Cikkekmegújulóenegia-potenciálenergiaátmenetMagyarországnapelemFrancisco Javier Rodríguez-SeguraJuan Carlos Osorio-AravenaEmilio Muñoz-CerónMarina Frolova
Copyright (c) 2023 Francisco Javier Rodríguez-Segura, Juan Carlos Osorio-Aravena, Emilio Muñoz-Cerón; Marina Frolova
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-12-202023-12-2013615110.56617/tl.4960A csapadékösszeg és csapadékintenzitás mérés eljárásainak áttekintése és osztályozása
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4958
<p class="0TLsszefoglals">A földfelszín alakításának és az ott kialakult élet fenntartásának egyik legfontosabb tényezője a víz. A víz nagy hatással van az emberi tevékenységre, így a biztonságára is. A Föld felszínén a víz forrása elsősorban és leginkább nyilvánvalóan a csapadék. A csapadékok közül az eső az egyik leglényegesebb megnyilvánulása. Az eső mennyiségének mérése évezredek óta fontos kérdés, habár csak az utóbbi évszázadokban vált tudományosan megalapozott tevékenységgé. Az elmúlt négy évszázad során számos módszert fejlesztettek a csapadék mennyiségének és intenzitásának mérésére, becslésére, és e módszerek különböző pontosságú adatokat szolgáltatnak. A meteorológusok és hidrológusok mellett számos tudományterület használja a csapadék adatokat, amelyeket a szakmai publikációk sok esetben anélkül hivatkoznak, hogy azok pontosságát értékelnék. Ahhoz, hogy a felhasználók értékelhessék a csapadék adatok megbízhatóságát, ismerni kell a mérési eljárások pontossági kategóriáját, alkalmazhatósági körét. A cikk ezt a célt szolgálja azáltal, hogy áttekinti a csapadékmérési eljárásokat a hagyományos gyűjtéses elven működő berendezésektől a radaros érzékelésig, a műholdas távérzékeléstől az akusztikai mérésig, valamint a villám statisztikákon alapuló becslésig.</p>
Cikkekcsapadékmérésfolyékony csapadékpontosságalkalmazhatóságTibor RáczIstván Waltner
Copyright (c) 2023 Rácz Tibor, Waltner István
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-12-202023-12-2011613510.56617/tl.4958Nehézfémek elosztása a szénbányák hulladéklerakóiban statisztikai elemzés alapján
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4957
<p>Az ENSZ 2021 őszi Glasgow-i Klímaváltozási Konferenciáján (COP26) a világ vezetői és résztvevői úgy döntöttek, hogy fokozatosan megszüntetik a szénenergiát, és fokozatosan felváltják a fosszilis tüzelőanyagokat. A COP26-on Ukrajna vállalta, hogy 2035-ig leállítja az állami tulajdonú széntüzelésű erőműveket, 2030-ra 30%-kal csökkenti a metánkibocsátást, és megállítja az erdőirtást. A hulladéklerakók a szénbányászatban is káros tényezőt jelentenek. A szénbányák hulladéklerakóiban a nehézfém-tartalom meghatározása napjainkban is aktuális téma, hiszen az ilyen vizsgálatok eredményei a bányavidékek környezetbiztonságának monitorozásának részét képezik. Ez a tudományos cikk a hulladéklerakók nehézfém-tartalmával és azok eloszlásával kapcsolatos kutatások eredményeivel foglalkozik a Lviv-Volyn szénmedence egyik legnagyobb szénbányájában, a „Chervonohradskában” (Ukrajna). 1971 óta 2,9 millió m<sup>3</sup> kőzet halmozódott fel a lerakóban. Évente 40 000 m<sup>3</sup> friss kőzet kerül lerakásra. A mintákat egyenletesen vettük a szemétlerakó minden oldaláról, növénytakaró nélküli helyekről. Megjegyzendő, hogy a vizsgált nehézfémek megengedett maximális koncentrációjának túllépése a Zn kivételével minden területen megfigyelhető. A Chervonohradska bánya területén található hulladéklerakók kőzeteinek szemikvantitatív spektrális vizsgálatainak eredményeinek statisztikai elemzését a Statistica 8 alkalmazott statisztikai csomag segítségével végeztük. Több mint 50; 0,3 m mélységben vett minta eredménye alapján meghatároztuk a bányatárolókban található nehézfémek Mn, Pb, Ni, Cu, Zn és Co statisztikai eloszlását, valamint korrelációs elemzést végeztünk. Megállapítást nyert, hogy a réz és a cink eloszlása a szemétlerakókban van a legközelebb a normálishoz. A nem-parametrikus Spearman-koefficiens (rs) feltárta a nehézfém-tartalom átlagos korrelációs szintjét a Mn és Ni (rs = 0,46), Mn és Zn (rs = 0,52), Ni és Zn (rs = 0,57), valamint a Cu és Zn (rs = 0,49) párokban. A kaotikus és egyenetlen kőzetkibocsátás a szabad területre bizonyos kémiai elemek egyenetlen szubsztrátumlerakódását okozta a lerakó profiljában.</p>
Cikkekhulladéklerakószénbányanehézfémekstatisztikai elemzéselpusztított tájtájökológiaVasyl PopovychOlga MenshykovaAndriy VoloshchyshynYaroslav GenykМykhaylo PetlovanyiBogdan Ilkiv
Copyright (c) 2023 Vasyl Popovych, Olga Menshykova, Andriy Voloshchyshyn, Yaroslav Genyk, Мykhaylo Petlovanyi, Bogdan Ilkiv
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-12-202023-12-2010111510.56617/tl.4957A Börzsöny természeti értékeinek és fejlesztési lehetőségeinek összefüggései
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4956
<p>Természeti értékekben gazdag kistérségek fejlődésében nagy szerepe lehet annak, hogy a helyi érintettek mennyire tudnak ezekre az értékekre építeni a térség fejlesztése során. Cikkünk fő célkitűzése, hogy összegyűjtsük, a Börzsöny helyi érintett csoportjai milyen természeti értékeket és ezekre épülő fejlesztési lehetőségeket látnak a térségükben (a Börzsöny egészét, és égtájak szerinti négy alegységét tekintve). A Börzsöny hegység turisztikai, természetvédelmi és erdész szakembereivel, illetve polgármestereivel készítettünk félig strukturált interjúkat, amelyeket kvalitatív tartalomelemzéssel elemeztünk. Az interjúalanyok számos, a szűkebb környezetükre vonatkozó specifikus, illetve a Börzsöny egészét érintő általános, a természethez köthető értékeket említettek. A természeti és táji értékekre épülő fejlesztési lehetőségek közül is sok ötlet merült fel, amely a turizmushoz (pl. tanösvények, vízitúrák), helyi élelmiszer alapanyagok felhasználásához (pl. táji jellegű ételekre épülő gasztroturizmus) és infrastruktúra fejlesztéséhez (pl. kerékpárút-hálózat bővítése szervíz pontokkal) köthető. Eredményeink azt mutatták, hogy a Börzsönyben számos olyan kiaknázatlan természeti érték van, melyre lehet fejlesztést alapozni és infrastrukturálisan is vannak még kivitelezésre váró ötletek. Ezek egy része megjelenik már a térség fejlesztési terveiben is. Az infrastrukturális fejlesztések esetében azonban olyan fejlesztésre is van igény (pl. M2 út fejlesztése), amelyek ugyan a megközelíthetőségét javíthatják, de egyben a tömegturizmus térnyerésével járhatnak együtt, és ezáltal veszélyeztethetik a természeti értékek állapotát. A negatív hatások elkerülése érdekében ezeknek a fejlesztéseknek az átgondolását és a látogatómenedzsment kialakítását javasoljuk.</p>
CikkekBörzsöny hegységinterjúk készítésetermészetturizmushelyi termékek és szolgáltatásokinfrastruktúra fejlesztésAlexandra HavelDénes SalátaGergely HalászGyörgy OroszEszter Tormáné Kovács
Copyright (c) 2023 Havel Alexandra, Saláta Dénes, Halász Gergely, Orosz György, Tormáné Kovács Eszter
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-12-202023-12-207510010.56617/tl.4956Az agroökológia természetvédelmi vonatkozásainak vizsgálata a gazdálkodók gyakorlata és a fogyasztók megítélése alapján
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4955
<p>Az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági termelés gyakorlata és az élelmezési rendszer gyökeresen megváltozott. Az okszerűtlen mezőgazdasági gyakorlatok számos környezeti problémához vezettek, amelyek hatással vannak társadalmunk egészére is. Környezetkímélő, ugyanakkor gazdaságilag is hosszútávon fenntartható gazdálkodási formák és alternatív megközelítések azonban léteznek. Az agroökológia nem csak tudományos megközelítéssel, de társadalmi és gyakorlati oldalról is, komplexen támogatja a méltányos élelmezési rendszerre való áttérést. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) kidolgozta az agroökológia 10 alapelemét, ami segítségül szolgál egy fenntartható, „helyreállító” gazdálkodási rendszer létrehozásában. A 10 alapelemből 4 kapcsolódik szorosan a természetvédelemhez, ezeket választottuk ki kutatásunkhoz: biológiai sokféleség, együtthatások, újrahasznosítás és rugalmas ellenállóképesség. A kiválasztott alapelemek gyakorlati megvalósulásának értékelése céljából vizsgáltuk a gazdálkodói és a fogyasztói oldalt. A gazdálkodói gyakorlat értékeléséhez mélyinterjút készítettünk két vizsgált gazdaság vezetőjével, a fogyasztók tudásának és motivációinak megismeréséhez pedig kérdőíves felmérést alkalmaztunk a gazdaság rendszeres vásárlói között. A kérdések összeállításához releváns szakirodalomra alapozott indikátorokat határoztunk meg, amelyekhez interjú/kérdőíves kérdéseket rendeltünk. A mélyinterjúk eredményei rávilágítottak arra, hogy mely gyakorlatok alkalmazásával teljesíti a két vizsgált gazdaság az agroökológia természetvédelmi vonatkozású alapelemeit. A gazdaságok fogyasztói körében végzett felmérés alapján megállapítható, hogy a vásárlókat tudatosság jellemzi, döntésükben nem csak az egészséges élelmiszer iránti igény dominál, de a környezetbarát és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása is fontos szempont.</p>
Cikkekagroökológiaökológiai gazdálkodásbiodiverzitásrugalmas ellenállóképességegyütthatásokújrahasznosításAnnamária HarkányiApolka Ujj
Copyright (c) 2023 Harkányi Annamária, Ujj Apolka
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-12-202023-12-20477410.56617/tl.4955Konfliktusok és közös pontok feltárása a Peszéri-erdő főbb érintett csoportjai között az OAKEYLIFE Projekt kapcsán
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4952
<p class="0TLsszefoglals">A hatékony és hosszútávon fenntartható természetvédelmi beavatkozásokhoz elengedhetetlen az adott természeti környezettel kapcsolatban álló, a területet használó érintettek (egyének, szervezetek, társadalmi csoportok) közötti viszonyok feltárása és kezelése. Az OAKEYLIFE projekt keretén belül a Felső-Kiskunságban, Kunpeszér község mellett található Peszéri-erdő kapcsán öt fő érintett csoport (állami erdőgazdálkodó, nemzeti park igazgatóság, természetvédelmi civil szervezet, vadgazdálkodó és önkormányzat) képviselőinek körében félig-strukturált interjúk készültek, amelyek célja a projekt kapcsán felmerült konfliktusok és közös pontok feltárása volt. Az interjúk elemzése kvalitatív tartalomelemzéssel történt. Konfliktust kiváltó témakörként került azonosításra a fehér akác megítélése, a vadgazdálkodás kérdései, a Peszéri-erdő látogathatósága és a természetvédelmi korlátozások Vegyes megítélésű, kisebb konfliktust jelentő és közös pontokat is tartalmazó témakörként rajzolódott ki az erdőgazdálkodási beavatkozások szükségessége, a kocsányos tölgy természetes megújulása, az akácon kívüli inváziós fafajok és a cserjések visszaszorítása. A helyi állami erdőgazdaság természetvédelmi célú projektben vállalt főszerepének, a természetvédelmi és az erdész szakma OAKEYLIFE projektben való sikeres együttműködésének, valamint a két szakma egymáshoz közeledésének nemcsak lokális, hanem országos viszonylatban is nagy jelentősége van.</p>
Cikkektermészetvédelemerdőgazdálkodásérintettektermészetvédelmi konfliktusinterjúzáserdőssztyepp erdőZsófia FejesCsaba VadászDániel AndrésiEszter Tormáné Kovács
Copyright (c) 2023 Fejes Zsófia, Vadász Csaba, Andrési Dániel, Tormáné Kovács Eszter
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-12-202023-12-20294610.56617/tl.4952Selyemkóró (Asclepias syriaca L.) UAV felvételekkel történő azonosítása és monitorozásának lehetőségei
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4948
<p>Az inváziós fajok komoly és gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak a biodiverzitásban és az ökoszisztéma szolgáltatásokban, amelyek alapvető fontosággal bírnak az ember fennmaradása szempontjából, emellett pollenjeik miatt népegészségügyi szempontból is fontos problémát jelenthetnek. Mind az ellenük való védekezés, mind az általuk okozott gazdasági és természetvédelmi károk világszerte óriási költségeket emésztenek fel. Hatékony kezelésükhöz ismernünk kell az inváziós fajok jelenlegi elterjedését, terjedésük dinamikáját, ökoszisztémákra, élőhelyekre és a gazdaságra gyakorolt pontos hatásukat. Napjainkban ezeknek az információknak nagy területekről való begyűjtése leghatékonyabban drónokkal (UAV – unmanned aerial vehicle) történő monitorozással lehetséges. A természetközeli gyepek jelentős biológiai sokféleséggel rendelkeznek és fontos ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, azonban ezek az élőhelyek is ki vannak téve az inváziós fajok károkozásának. Magyarország Pannon homoki gyepjeit számos inváziós faj terjedése fenyegeti. Ezek közül a közönséges selyemkóró (<em>Asclepias syriaca</em> L.) térképezésével és monitorozásával foglalkoztunk, mivel az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb inváziósfaj a Dél-Alföldi régióban. Mivel az inváziós növényfajok természetvédelmi kezelése a mezőgazdasági gyomszabályozás szemléletén és módszerein alapszik, így jelen tanulmány a mezőgazdaságban használt monitorozási eljárások átültetésének egy lehetséges módszertani fejlesztéseként értékelhető. Célunk volt megvizsgálni, hogy a precíziós mezőgazdaságban használt vegetációs indexek alkalmasak-e a közönséges selyemkóró egyed szintű azonosítására, állománynagyságának a meghatározására. Kutatásaink során UAV-val készült légifelvételekből (RGB és CIR) képzett vegetációs indexek (TGI, VARI, NDVI és SAVI) vizsgálatát végeztük el. A közönséges selyemkóró drónnal végzett állomány felmérését, térképezését a Kiskunsági Nemzeti Park Kolon-tó törzsterületéhez kapcsolódó két regenerálódó parlagon végeztük el, 2020 júliusában. Eredményeink szerint a selyemkóró hajtásainak és egyed szintű azonosításának a legalkalmasabb indexe a TGI volt. Az NDVI és SAVI indexek a selyemkóró területi lefedettségének (borításának) és tőszámának meghatározására kevésbé voltak alkalmasak mint a TGI, ugyanakkor alkalmasak lehetnek természetvédelmi kezelések hatékonyságának meghatározására. Eredményeink egyszerű, gyors, költséghatékony és minimális zavarást okozó módszert biztosítanak az inváziós faj nagykiterjedésű állományainak térképezéséhez, időben többször megismételt monitorozásához. Ezáltal a természetvédelem számára olyan információkat nyújthat, amelyek egyrészt az invázió elleni védekezés pontos megtervezését, másrészt a kezelések hatékonyságának ellenőrzését és nyomon követését is lehetővé teszi a jövőben.</p>
CikkekAsclepias syriacabiológiai inváziódrón (UAV)képfeldolgozástávérzékeléstérinformatikavegetációs indexekLászló BakacsyJózsef SzatmáriCsaba BiróZalán TobakBoudewijn Van LeeuwenPéter Szilassi
Copyright (c) 2023 Bakacsy László, Szatmári József, Biró Csaba, Tobak Zalán, Boudewijn Van Leeuwen, Szilassi Péter
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-12-202023-12-2062810.56617/tl.4948A Tájökológiai Lapok első 20 éve
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4946
<p>2003-ban jelent meg a Tájökológiai Lapok első száma. A folyóiratot a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete és annak Tájökológiai Tanszéke alapította. A hazai tudományos életben hiánypótló periodika azóta 20 éves lett.</p>
ElőszóCsaba CenteriÁkos MalatinszkyÁkos PetőDénes Saláta
Copyright (c) 2023 Centeri Csaba, Malatinszky Ákos, Pető Ákos, Saláta Dénes
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-12-202023-12-2035In memoriam Prof. Dr. Johannes (Hans) Renes
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4903
Personália/MegemlékezésCsaba Centeri
Copyright (c) 2023 Centeri Csaba
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-07-052023-07-0510710810.56617/tl.4903In memoriam Stanislav Martinat (1976–2023)
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4902
Personália/MegemlékezésCsaba Centeri
Copyright (c) 2023 Centeri Csaba
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-07-052023-07-0510610610.56617/tl.4902SCCS Europe 2023 Természetvédelmi Tudományos Diákkonferencia
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4901
IsmertetésekJohanna Maribel Soria Aguirre
Copyright (c) 2023 Johanna Maribel Soria Aguirre
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-07-052023-07-0510310510.56617/tl.4901Beszámoló az IUGB 36. Kongresszusáról Lengyelországban
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4898
IsmertetésekNatalia Pitta-Osses
Copyright (c) 2023 Natalia Pitta-Osses
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-07-052023-07-0510110210.56617/tl.4898Talajok változása Székesfehérváron hét év távlatában
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4893
<p>Az ipari termelés mellett a lakókörnyezetünk van a legjelentősebb hatással talajaink állapotára. A városi, illetve antropogén talajok fogalma már évtizedek óta foglalkoztatja a tudományos világot, és ma már önálló talajtani kategóriaként kezelik azt. Azonban nem elég leírni az antropogén talajokat alakító folyamatokat, hanem rendszeresen nyomon is kell követni őket. Az emberi környezetben a változások sokkal gyorsabban bekövetkeznek, és akár évek alatt is gyökeresen eltérő képet mutathatnak ezek a talajok. Nyugat-Magyarországon városi talajokkal először a Soproni Egyetem kezdett el foglalkozni, és ezen kutatások kereteiben készült el 2011 márciusa és júniusa között egy Székesfehérvár teljes területét lefedő kutatás, mely során képet kaptunk a város talajainak állapotáról. 2018 júliusában kijelölt monitoringpontokon a talajokat ismét mintáztuk, és alapvető tulajdonságaik alapján kiértékeltük őket. Elsősorban káliumkloridos és vizes kémhatásukat, a szénsavas mésztartalmukat és a fizikai féleségüket vizsgáltuk. A hét évvel korábbi eredményekkel összehasonlítva és a város ez idő alatt történő változásait figyelembe véve kísérletet tettünk arra, hogy a tulajdonságok időben való változását megbecsüljük. A kiértékelésekhez térinformatikai programokkal (Google maps, QGIS) tudtuk megállapítani a talajtulajdonságok térbeli mintázatát, és a fejlesztések felvételével, ábrázolásával pontosítottunk a változások becsléséhez. A város már ilyen rövid időtáv alatt is jelentősen át tudta formálni a talajállapotokat a legaktívabb zónákban. Hét év távlatában főként a város talajának fizikai jellemzőiben figyelhettünk meg változást. A magasabb homoktartalmú fizikai féleségű talajok irányába történő elmozdulást tapasztaltunk, amely a többletvízhatások kezelésének szempontjából lehet egy pozitív változás a városban, de a megnövekedett aszályos időszakok során nehézségeket is okozhat.</p>
Cikkekvárosi talajSzékesfehérvártalajmonitoringtérinformatikaemberi beavatkozások hatásaMáté KatonaPéter VéghAndrás BidlóAdrienn Horváth
Copyright (c) 2023 Katona Máté, Végh Péter, Bidló András, Horváth Adrienn
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-07-052023-07-05335010.56617/tl.4893Természetvédelmi értékek meghatározási folyamata, múltja, jelene és jövője
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4886
<p class="TLsszefoglals">A fajok kihalását számos tényező befolyásolja. A fajok közötti verseny, a természetes szelekció mellett sokkal jelentősebb az emberi tevékenységek káros hatása, a fokozódó környezetszennyezés, az élőhelyek megsemmisülése, a turizmus vagy a gyűjtőszenvedély mind-mind hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez. Természetesen egyetlen egy fajt sem lehet kiváltani pénzben meghatározott értékekkel, mert a biológiai körforgásban betöltött szerepük nem teszi ezt lehetővé, azonban természetvédelmi értékekkel való felruházásuk mégis szükséges. A vizsgálatok során kiderült, hogy a védett fajok eszmei értékének meghatározására nem létezik sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagországaiban egységesen kidolgozott módszertan, szakértői véleményeken alapszik. A jelenleg hatályos védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei tartalmazzák az egyes fajok természetvédelmi értékeit. A közel 2100 védett faj költségkategóriákba sorolásának szempontjai között az egyedszám alakulása, a globális, illetve lokális ritkaság, veszélyeztetettség, az élőhelyek állapota, a felismerhetőség, dekorativitás szerepelnek. A téma aktualitását az adja, hogy az elmúlt 4 évtizedben szabályozás tekintetében 3 jelentős változás történt (12/1993. (III. 31.) KTM rendelet, 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet), és a közeljövőben lenne esedékes a jelenleg hatályos jogszabály széleskörű felülvizsgálata. A nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatainak feladata a védett növény, állat- és gombafajok megóvása, károsításának megelőzése, azonban az őrszolgálatok kapacitáshiánya (kb. 250 fő egész Magyarország területére) nehézzé teszi az ellenőrzést és a helyszíni intézkedéseket.</p>
Cikkekeszmei értékvédettségveszélyeztetettségtermészetvédelmi őrszolgálatkörnyezetértékelésOrsolya FarkasMária Szalmáné Csete
Copyright (c) 2023 Farkas Orsolya, Szalmáné Csete Mária
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2023-07-052023-07-0531910.56617/tl.4886Beszámoló a 2004. évi Talajtani Vándorgyűlésről
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4608
IsmertetésekCsaba Centeri
Copyright (c) 2004 Centeri Csaba
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-27374374I. Magyar Tájökológiai Konferencia
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4607
IsmertetésekMárton Vona
Copyright (c) 2004 Vona Márton
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-27371373A Tétényi-fennsík madárfaunájának felmérése 2003–2004-ben
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4606
<p>A felmérés alapján a Tétényi-fennsík madárvilága fajgazdag, mind a költő, mind a csak alkalmilag előforduló fajokat tekintve. Az eddigi megfigyeléseim alapján 95 faj előfordulását sikerült megállapítani. Ezek közül 33 faj költ, 21 faj potenciális költőfaj-gyakori vendég, 10 rendszeres átvonuló, 10 rendszeres téli vendég, 21 faj pedig alkalmi vendég. Ezen kívül további 13 faj előkerülésére lehet jó eséllyel számítani a közeljövőben. A fészkelőmadár fauna további kutatását, illetve a felmérés folytatását a jövőben is indokoltnak tartom, elsősorban fővárosunk élővilágának mélyebb megismerése céljából.</p>
Cikkekvédett területmadár populációkZoltán Bajor
Copyright (c) 2004 Bajor Zoltán
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2736537010.56617/tl.4606Eltérő természeti adottságú tájak mezőgazdasági minősítése térinformatikai módszerrel (DK-dunántúli példákkal)
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4605
<p>A dolgozatban öt eltérő természetföldrajzi jelleggel rendelkező DK-dunántúli táj mezőgazdasági minősítését végeztük el földrajzi információs rendszer segítségével. A bemutatott számítógépes földértékelő modell – amint azt más vizsgálatok végeredményei is alátámasztják – alkalmas a vizsgált tájak mezőgazdasági szempontú minősítésére. Segítségével megállapítottuk, hogy a vizsgált területen a mezőgazdálkodás számára legjobb adottságok a síkságokon és alacsony dombságokon találhatók. Ezeken a területeken már évszázadok óta a szántóföldi művelés arányának előretörése figyelhető meg, és ez várható, javasolható a jövőben is. A hegységi területek és a Központi-Zselic az erdőművelésnek, illetve a kevésbé tagolt terepen a rét- és legelőgazdálkodásnak kedvez. A kisgazdák által végzett, csak kis mértékben gépesített szőlő és gyümölcstermesztésnek szintén megfelelnek ezek a területek, de nagyüzemi művelésre már alig alkalmasak. Javaslatunk szerint a szántók arányát minimálisra kellene leszorítani ezeken a tájakon.</p>
Cikkektájértékelésföldrajzi információs rendszerPéter Gyenizse
Copyright (c) 2004 Gyenizse Péter
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2734936410.56617/tl.4605A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4604
<p>A Szentes melletti Kántor-halmon a vegetáció rövid idő alatt jelentősen, szemlátomást átrendeződött. A taréjos búzafű (<em>Agropyron pectiforme) </em>heverő seprűfűvel (<em>Kochia prostrata</em>) alkotott társulása (<em>Agropyro-Kochietum prostratae </em>Zólyomi 1958) az eltelt vizsgált időszakban jelentősen terjedt, szinte meghódította a halom teljes gyepfoltját. 2000-ben és 2004-ben ugyanazon a helyen ismételtük meg a botanikai mintavételt. Transzszekt vizsgálatot végeztünk, 3 sávban. Ezzel párhuzamosan talajmintákat is vettünk, és az aktuális víztartalmat vizsgáltuk, ami szerint némileg a csúcs mutatkozott nedvesebb élőhelynek. A növények relatív vízigényének alapján a lábi terület adódott szárazabbnak, ami azzal magyarázható, hogy a vízigényesebb fajok visszahúzódtak, eltűntek, és a löszgyep szárazságot jobban tűrő fajai maradtak meg. Jelen vizsgálat alapján igazolható, hogy a területen az elmúlt évek szárazabb, aszályosabb időszakát – a szárazabb termőhely igényű vegetáció terjeszkedésével, és a mezofilabb vegetáció típus szárazságtűrő fajainak az eluralkodásával – a növényzet gyorsan követte.</p>
Cikkekvegetációváltozástalajnedvességtranszszekt vizsgálatMárton VonaKároly Penksza
Copyright (c) 2004 Vona Márton, Penksza Károly
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2734134810.56617/tl.4604A Kerca-patak melléki rétek (Kercaszomor, Belső-Őrség) jelene és múltja
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4603
<p>Vizsgált területem a Belső-Őrségben, Kercaszomortól délre folyó Kerca-patak völgyében húzódó, korábban kiterjedt kaszálórétek, mára erdősülő gyep-cserje-erdő mozaik élőhelyek voltak. Vizsgálataim fő célja, hogy felhívjam a figyelmet természetvédelmi célú élőhelyfenntartási munkák tervezésekor egy adott terület természetes vagy féltermészetes élőhelyeinek jelenlegi állapotfelmérése mellett a múltbéli történések nyomon követésének szükségességére is. Általánosságban leszögezhető, hogy ezen a tájon a rétek szinte kivétel nélkül az itt élő népesség extenzív gazdálkodása miatt létrejött és fenntartott másodlagos képződmények. Az aktuális állapot részletes felmérése mellett fontosnak tartom legalább 100–150 év történéseinek áttekintésével a mai állapotok kialakulásáért felelős korábbi (főleg antropogén) hatások kronológiai sorrendbe helyezését. Ezek elemzése után megkísérlem magyarázni a területet ért behatások és változások tükrében a mai állapot kialakulását és lehetséges további sorsát. Csak ezek figyelembe vételével remélhető az adott területre adaptált természetvédelmi célú beavatkozások helyes tervezése és megvalósítása. A fenntartási és kezelési munkákat azonban ki kell egészítse a fenntartási-kezelési-restaurációs folyamatokat kísérletesen feltáró és optimalizálásukra választ adó kísérletsorozatok tervezése is. A nem halogatható fenntartási és kezelési munkákkal párhuzamosan be kell állítani kontrollálható kísérleteket is.</p>
Cikkektájtörténethagyományos rétgazdálkodásélőhely-fenntartástermészetvédelemZoltán Tóth
Copyright (c) 2004 Tóth Zoltán
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2731333910.56617/tl.4603Az éghajlatváltozás hatása a relatív édesvízhiányra és az ebből adódó konfliktus kialakulására Magyarországon
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4602
<p>Napjainkban a világ számos országában, mivel nincs kielégítő mennyiségű édesvíz, relatív édesvízhiány alakul ki. A relatív édesvízhiány bizonyos területeken akkora mértékű, hogy az gyakran országon belüli vagy nemzetközi konfliktust eredményez. Ezek a konfliktusok magáért az édesvízért, mint természeti erőforrásért folynak gazdasági, politikai, illetve társadalmi színtéren. A relatív édesvízhiány, és így a konfliktusok létrejöttének okai nem választhatók el élesen egymástól, mivel azokat komplex faktorok, folyamatok befolyásolják. A relatív édesvízhiány kialakító összetevők között kiemelkedő szerepet játszanak a földrajzi, a demográfiai, a társadalmi, a gazdasági okok, valamint az éghajlatváltozás. Ezen faktorok közül Magyarországon az éghajlati tényezők szélsőséges változása (pl. aszály gyakoribbá és intenzívebbé válása) miatt alakult ki relatív édesvízhiány, konfliktus azonban mindezidáig nem robbant ki. A klímaváltozás valószínűleg az elkövetkező években növelni fogja a relatív édesvízhiány kialakulásának valószínűségét, amely konfliktusforrás lehet.</p>
Cikkekaszályéghajlatváltozáskonfliktusrelatív édesvízhiányCsilla SzalkayVera Schlanger
Copyright (c) 2004 Szalkay Csilla, Schlanger Vera
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2730531110.56617/tl.4602Tájidegen elemek: a Salgótarján környéki salakkúpok
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4601
<p>Észak-Magyarország egyik legrégibb nehézipari központjában, Salgótarjánban, a város környékének szénbányászatára telepített erőművek és üzemek (szén-, majd később olajtüzelésű hőerőmű, acélgyár, sík- és öblösüveggyár) évtizedek óta szennyezik a város környezetét. A szennyezés „klasszikus” formáin (lég- és talajszennyezés, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése) kívül azonban itt a tájrombolás egy jellegzetes fajtája is jelen van: a várostól mintegy 4 km-re keletre (Zagyvaróna közelében, Pintértelepnél), az egykori Salgótarjáni Erőműből származó salakból felhalmozott hányók kúpjai. A két salakhegy és közvetlen környezetük minél sokoldalúbb (morfológiai, vízrajzi, elemanalitikai, növényzeti vizsgálatok) vizsgálatánál elsődlegesen a későbbi rehabilitáció szempontjait tartottuk szem előtt, de eredményeink egészségföldrajzi szempontból is érdekesek lehetnek.</p>
Cikkeksalakhányótájidegen elemárkos erózióröntgenfluoreszcens analízisspontán benövényesedésrehabilitációZsuzsanna AngyalMária SzabóDávid Karátson
Copyright (c) 2004 Angyal Zsuzsanna, Szabó Mária, Karátson Dávid
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2728730310.56617/tl.4601A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése – a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4600
<p>A jelen munkában a holtágak a tájszerkezeti és természetvédelmi jelentőségét mutatjuk be a Csallóköz délkeleti részén fekvő Csicsói-holtág példáján. A vizsgált holtág hidrológiai értelemben igen fiatal. A Habsburg Monarchia első és második katonai felméréseinek adataiból megállapítható, hogy a mai holtág helyén volt mellékág kialakulása 1786 és 1822 között történt. A korabeli mellékág a 19. század végén gyakorlatilag lefűződött, és a korai vízszabályozási munkák során a Duna hullámterén maradt. Ebben a fázisban rendszeresen, évente többször kapott vízutánpótlást. A második világháborút követő további gátépítések során a holtág nagy része a mentett oldalra került, a folyó felől történő rendszeres vízutánpótlása megszűnt. A holtágat mint nemzetközileg kiemelt jelentőségű vizes élőhelyet, védett területet 1993-ban „Ramsari területté” nyilvánították. Vizsgálataink során felmértük a holtág és környéke állat- és növényfajait, melyek túlnyomó többsége védett, veszélyeztetett, illetve európai jelentőségű. Kiemelendő a lápi póc (<em>Umbra kramer</em>) előfordulása. A vizes élőhelyeken végzett vizsgálataink és irodalmi adatok alapján megbecsültük az egyes élőhely-típusok degradációs és regenerációs idejét az élőhely szárazodása és nedvesebbé/vizesebbé válása esetén. Ennek legfontosabb üzenete az, hogy a degradáció időben mindig gyorsabb folyamat, mint a regeneráció. Megbecsültük az élőhelyek és társulásaik fennmaradását tartósan biztosító ökológiai vízigényt: a vízborítottság és a talajvízszint megkívánt mértékét. Emellett elkészítettük a vizsgált terület vegetációval jellemzett élőhely-térképét.</p>
CikkekCsallóközDunaholtágvizes élőhelyektájtörténettörténelmi térképekMária SzabóGábor TimárHilda Győri
Copyright (c) 2004 Szabó Mária, Timár Gábor, Győri Hilda
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2726728610.56617/tl.4600Eltérő vízellátottságú homoki élőhelyek Poa taxonjainak összehasonlító morfológiai vizsgálata
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4599
<p>Bagaméri homokbucka nedvesség grádiense mentén Poa taxonok négy különböző élőhelyről származó példányainak morfológiai adatait hasonlítottuk össze. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy igazolt-e az eltérő talajnedvességű élőhelyek taxonokat szeparáló hatása, valamint hogy statisztikailag alátámasztott-e ezen taxonok szétválasztása. A 15 morfológiai bélyegen alapuló vizsgálat alapján (anova) a négy mintacsoport szignifikáns elkülönülését figyeltük meg, tehát az élőhely különböző taxonómiai rangú csoportokat kialakító hatása igazolt. A legtöbb különbség a buckaközi mocsárrét <em>Poa humilis </em>és a buckatetői <em>Poa pratensis </em>forma <em>colorata </em>egyedei között adódott.</p>
CikkekPoa pratensisPoa angustifoliaPoa humilismorfológiai plaszticitáshomoki gyepekZsuzsa K. SzabóMária PappKároly PenkszaAntónia Nyakas
Copyright (c) 2004 K. Szabó Zsuzsa, Papp Mária, Penksza Károly, Nyakas Antónia
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2725926510.56617/tl.4599A püspökhatvani Varga Ökogazdaság gyomviszonyainak felmérése
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4598
<p>Gyomflóravizsgálataimat a püspökhatvani Varga Ökogazdaság három tábláján hat kultúrában (őszi búza, zab, rozs, kukorica, borsó, olajtök) végeztem a 2002-es és a 2003-as években. Az 1 1 méteres mintaterületek vizsgálata során először elkészítettem azok fajlistáját, majd a jobb feldolgozhatóság érdekében százalékos értékkel becsültem az egyes gyomfajok borításértékeit. A gyomviszonyokat az életformacsoportok szerint is értékeltem. Az egyes táblákon 16–29 gyomfaj előfordulását észleltem az egyes felvételezésekkor. A gazdaság tábláin összesen 76 gyomosító fajt azonosítottam. A táblák gyomborítása a rozsban tavasszal becsült 0,5%-tól az őszibúza-tarlón észlelt 55%-os értékig terjedt. A vizsgálati években az egyes gyomfajok borítása között lényeges eltéréseket tapasztaltam, melyeknek okai a gazdálkodás módszerei mellett feltehetően a szélsőséges időjárásban keresendők. A gazdaságban a legfontosabb gyomok az <em>Artemisia vulgaris</em>, a <em>Cirsium arvense</em>, a <em>Chenopodium album</em>, a <em>Convolvulus arvensis</em>, az <em>Ambrosia artemisiifolia </em>és az <em>Elymus repens </em>voltak. A gyomfajok életformáját vizsgálva megállapítható, hogy az évelő (hemikriptofiton és geofiton) fajok aránya meglehetősen magas.</p>
Cikkekökológiai gazdálkodásökogazdálkodásgyomgyomszabályozásJános Pál
Copyright (c) 2004 Pál János
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2725325810.56617/tl.4598Feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak elemzése McArthur modelljével
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4597
<p>Magyarország területén a tájidegen feketefenyő állományok fokozottan tűzveszélyes vegetációtípusnak tekinthetők, amit a Dunazug-hegység erdőtüzei is bizonyítanak. Az állományok tűzveszélyességét a bennük felhalmozódott éghető anyag mennyisége, a fennálló meteorológiai tényezők, valamint topográfiai viszonyok határozzák meg. A Dunazug-hegység telepített feketefenyveseinek tűzveszélyességi viszonyait a McArthur-féle empirikus modell segítségével vizsgáltuk. A modell az éghető anyag mennyisége, a hőmérséklet, a relatív légnedvesség, a szélsebesség, a lejtőszög és a szárazsági faktor ismeretében megadja a gyulladási valószínűségként értelmezhető tűzveszélyességi indexet (TVI), a lángmagasságot, a terjedési sebességet, valamint az üszökvetési távolságot. A szárazsági faktor aktuális értéke az utolsó csapadék mennyiségéből, a lehullása óta eltelt időből, valamint a Byram-Keetch szárazsági indexből (BKDI) számítható ki. Korábbi vizsgálatainkból tudjuk, hogy az éghető anyag mennyisége a 60–80 éves állományokban a legnagyobb, így ezek vannak leginkább kitéve az erdőtüzek pusztító hatásának. Emellett már meghatározásra kerültek a BKDI napi értékei az 1993–2002. közötti időszakra vonatkozóan. A BKDI adatok és a Budapest-Lőrinc meteorológiai állomáson 1993. és 2002. között rögzített napi csapadékmennyiségek alapján számoltuk ki a szárazsági faktor napi értékeit és éves változását. Megállapítottuk, hogy az átlagos szárazsági faktor januártól májusig 5-ös értéket mutat, június elején emelkedni kezd, maximumát (8-at) az augusztus-szeptemberi időszakban mutatja, majd folyamatos csökkenés után november végén 5-re áll vissza. A vizsgált időszak legaszályosabb éve (2000) során azonban a szárazsági faktor átlaga hat dekádban is elérte a maximális 10-et. Ezután vizsgáltuk, hogyan hatnak a különböző meteorológiai tényezők változásai a tűzveszélyességi viszonyokra. A hat tényezőből (éghető anyag mennyisége, hőmérséklet, relatív légnedvesség, szélsebesség, lejtőszög és szárazsági faktor) egyet-egyet bizonyos intervallumban változtattunk, és a többi öt tényezőt állandó értéken tartva vizsgáltuk ennek hatását a négyféle eredményre (tűzveszélyességi index, lángmagasság, terjedési sebesség és üszökvetési távolság). A kiválasztott állandó értékek a következők voltak: hőmérséklet 30 °C, relatív légnedvesség 30%, szélsebesség 30 km/h, lejtőszög 30°, szárazsági faktor 10. Éghető anyagként a korábbi vizsgálatokból ismert 6 mm-nél kisebb avarfrakciók szerepeltek.<br />Eredményeink szerint a hőmérséklet, a szélsebesség és a szárazsági faktor emelkedése növeli, míg a relatív légnedvesség növekedése csökkenti a tűzveszélyességi indexet, a lángmagasságot, a terjedési sebességet és az üszökvetési távolságot. Az éghető anyag mennyisége nem befolyásolja a tűzveszélyességi indexet, de növekedése elősegíti a tűz terjedését, és növeli a lángmagasságot. A tűz lejtőn felfelé mindig sokkal nagyobb sebességgel terjed, mint sík terepen vagy lefelé. A tűzveszélyesség a fent megállapított konstans paraméterek mellett (tehát egy átlagosnak számító nyári napon) is eléri a nagyon magas fokozatot (TVI=24), a lángmagasság a 60–80 éves állományokban 9,19 m, a terjedési sebesség lejtőn felfelé 4,19 km/h, az üszökvetési távolság 1,53 km. Szélsőséges időjárási helyzetek (37 °C, 16% relatív légnedvesség és 55 km/h szél) kialakulása esetén a tűzveszélyesség extrém mértékűre emelkedik (TVI=90), hasonlóan a közismerten tűzveszélyes mediterrán területekhez. A McArthur-modell megbízhatóságát szakirodalomból vett laboratóriumi kísérletek eredményeinek elemzésével vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a modell segítségével kiszámított tűzveszélyességi jellemzők viszonylag jól megfelelnek a kísérleti adatoknak.</p>
Cikkekerdőtűzfeketefenyőidőjárási tényezőklángmagasságszárazsági faktorterjedési sebességtűzveszélyességi indexüszökvetési távolságImre CseresnyésPéter Csontos
Copyright (c) 2004 Cseresnyés Imre, Csontos Péter
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2723125210.56617/tl.4597Adatok a magyar flóra fajainak Magbank típus szerinti minősítéséhez
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4596
<p>A Soproni-hegyvidék területén végzett talaj magbank vizsgálat és a mintavételi helyek cönológiai felvételezése a hazai flóra 120 fajának magbank típus szerinti besorolását tette lehetővé. E fajok magbank típusát a Magbank adatbázis (CSONTOS 2001a) részben tartalmazza, 45 faj esetén azonban a vizsgálat új adatokkal szolgál. Az adatbázisból ismert és az újonnan meghatározott magbank típusok 56%-a megegyezik. Az eltérően besorolt fajok tekintetében a vizsgálat mindössze hat fajnál utal a magvak hosszabb életképességére, a többi faj magtúlélését az adatbázishoz képest alábecsülte, részben az üvegházi hajtatásos módszernek köszönhetően. Az adatbázisból eddig nem ismert fajok közül 23 esetében a magbank típus nagy biztonsággal megállapítható. A többi faj magbank típusára a túl kevés vagy ellentmondásos adat miatt csak következtethetünk, azonban további vizsgálatokkal kiegészítve ezek az adatok is hozzájárulhatnak a fajok magbank típusokba történő precíz besorolásához.</p>
Cikkekmagbank típusmagtúlélési indexrétegzett mintavételüvegházi hajtatásvágástéri fajokÁgnes Csiszár
Copyright (c) 2004 Csiszár Ágnes
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2721922910.56617/tl.4596Áttekintés és ökológiai célú vízpótlás javaslat a Tóvár Tájvédelmi Körzet területén
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4595
<p>Kistájaink közül a Bereg különleges természetvédelmi értéket képvisel, melyhez fokozott belvízi veszélyeztetettség is párosul. Az elmúlt években levonuló jelentős belvízi hullámok felhívták magukra a közvélemény figyelmét. Ezt követően több pályázati kiírás is született a belvízi problémák/károk megoldására. A megvalósuló projektek eredményeként megoldódni látszik ugyan a belvízi kérdés problémája, ám a természetvédelmi értékek megőrzésével kapcsolatos kérdések háttérbe szorultak. Jelen munka a természetvédelem és a vízgazdálkodás eredményes együttműködésének fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Az ukrajnai Tóvár Tájvédelmi Körzet ökológiai problémájának megoldására egy ökológiai célú vízpótlástervezetet javaslok. Az ökológiai vízpótlástervezet a TK területéről eltűnt madár-, illetve növényfajok eltűnésének okát (a lecsapolás miatti vízhiányt) szándékozik megszüntetni, s ezáltal lehetőséget adni a visszatelepülésekre. Az ökológiai vízigény kielégítésére szolgáló vízpótlás tervezet javaslata a Beregi belvízrendszerre építve, az integrált vízgazdálkodás módszereit figyelembe véve készülne el.</p>
Cikkekbelvízrendszerökológiai problémaintegrált vízgazdálkodásökológiai célú vízpótlásSzabolcs Kállai
Copyright (c) 2004 Kállai Szabolcs
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2721121810.56617/tl.4595A természetvédelem határai zambiai esettanulmányok
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4594
<p>A Zambiában töltött hónapok természetvédelmi munkálatai során több alkalommal is szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a különféle vadvédelmi programok céljai és eredményei milyen sok esetben ütköznek a helyi lakosság vélt vagy valós érdekeivel. A nemzeti parkokban védettséget élvező, túlszaporodott állatpopulációk nem csak a parkok egyéb élőlényeire – növényekre és állatokra egyaránt – nézve fejtenek ki negatív hatást, de egyre inkább a parkok környékén élő emberek létét is veszélyeztetik. Az éhező lakosság földjeit pusztító elefántokat, az egyre több halálesetet okozó oroszlánokat és krokodilokat a helyiek ősi ellenfélként tartják számon, míg a természetvédelmi szervezetek ezen populációk fenntartásában érdekeltek. Egy adott faj elsődleges rendeltetéséről tehát érdekkörönként egészen eltérő módon nyilatkoznak: míg az egyik fél potenciális élelemforrásról, addig a másik fél fokozottan védendő értékről beszél. A védelmi programok negatív eredményeinek következtében az újabb szervezeteket a lakosság sok esetben minimum fenntartásokkal fogadja. A humanizmus és a természetvédelem határvonala korántsem egyértelmű, mint ahogyan az sem, hogy egy éhségzónában vajon van e bárkinek joga CITES listáról beszélni.</p>
CikkekZambiafenntarthatóságvadgazdálkodáséhínségtúlnépesedésorvvadászatÁkos Pottyondy
Copyright (c) 2004 Pottyondy Ákos
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2720120910.56617/tl.4594Meteorológia a tájökológia szolgálatában
https://journal.uni-mate.hu/index.php/tl/article/view/4593
<p>A tájökológia mindig sokoldalú, több tudományterületet átfogó megközelítést jelent. Az eredmény minőségére nem csak a minél komplexebb megközelítés és feldolgozás van hatással, hanem a különböző érintett tudományterületeken belül a speciális megközelítés pontossága, szakszerűsége is döntő. A meteorológia vonatkozásában is igaz ez. Jelen unkánkban ebben a vonatkozásban kívántunk áttekintést adni. A tájökológiát művelők egyetemi tanulmányaik során elsősorban elméleti képzést kapnak, amely persze helyes és elengedhetetlen. Nem teljes azonban az ehhez szükségszerűen kapcsolódó gyakorlati képzés, sőt egyre inkább háttérbe szorul főleg anyagi és időkeretbeli vonatkozásai miatt. A környezettel foglalkozó oktatás viszont nem lehet meg terepi kurzusok nélkül. A meteorológia esetében ez terepi mérés megvalósítását és annak adatai feldolgozását kellene, hogy jelentse. Nem elég azonban erről csak hallani vagy olvasni, a folyamatban való személyes részvétel nélkül sohasem lesznek értékén kezeltek a terepi mérések eredményei. A tájökológia napjainkban való erősödését, teljesebbé válását, egyszersmind a gyakorlati felhasználás markánsabb részévé válását tapasztaljuk, időszerű tehát az érintett tudományterületek felhasználása tekintetében is a szélesebb körű látásmód, a gyakorlatias hozzáállás.</p>
Cikkekmikroklimatológiaösszehasonlíthatóságtermőhelyterepbejárásnövénytani felmérésGábor Loksa
Copyright (c) 2004 Loksa Gábor
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2004-12-272004-12-2719519910.56617/tl.4593